| dbo:abstract
|
- Terzina (vagy tercina) (olasz) – ötöd- vagy hatodfeles jambusokból álló, a strófákat összekötő rímképletű, háromsoros versszak. A világirodalomban Dante Alighieri tette híressé ezt a versformát a Divina Commedia (Isteni színjáték) című művében. Ebben az egymást követő terzinák rímei összefonódnak, mivel a rímképlete aba / bcb / cdc és így tovább. Példa Babits Mihály fordításában: „Az emberélet útjának felénegy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz útat nem lelém.” „Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan,s milyen e sűrü, kúsza vad vadon:már rágondolva reszketek legottan.” „A halál sem sokkal rosszabb, tudom.De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,hallanod kell, mit láttam az úton.” A magyar irodalomban a szonetten kívüli tercina ritkán fordul elő. Példaként megemlíthetjük Dsida Jenő Miért borultak le az angyalok Viola előtt című lírai történetének negyedik részét. Nem szabályos szótagszámú (kilences) tercinában írta Babits Mihály Ady Endrének című versének második részét: (hu)
- Terzina (vagy tercina) (olasz) – ötöd- vagy hatodfeles jambusokból álló, a strófákat összekötő rímképletű, háromsoros versszak. A világirodalomban Dante Alighieri tette híressé ezt a versformát a Divina Commedia (Isteni színjáték) című művében. Ebben az egymást követő terzinák rímei összefonódnak, mivel a rímképlete aba / bcb / cdc és így tovább. Példa Babits Mihály fordításában: „Az emberélet útjának felénegy nagy sötétlő erdőbe jutottam,mivel az igaz útat nem lelém.” „Ó szörnyű elbeszélni, mi van ottan,s milyen e sűrü, kúsza vad vadon:már rágondolva reszketek legottan.” „A halál sem sokkal rosszabb, tudom.De hogy megértsd a Jót, mit ott találtam,hallanod kell, mit láttam az úton.” A magyar irodalomban a szonetten kívüli tercina ritkán fordul elő. Példaként megemlíthetjük Dsida Jenő Miért borultak le az angyalok Viola előtt című lírai történetének negyedik részét. Nem szabályos szótagszámú (kilences) tercinában írta Babits Mihály Ady Endrének című versének második részét: (hu)
|
