Property Value
dbo:abstract
  • A testkép (angolul: body image) az ember saját testének szubjektív megtapasztalása, a test esztétikai vagy szexuális vonzerejének megélése. A body image kifejezést először Paul Schilder osztrák neurológus és pszichoterapeuta használta The Image and Appearance of the Human Body (1935) című könyvében. Az emberiség történelme során mindig nagy hangsúlyt fektetett az emberi test szépségére, az idők során azonban jelentős változáson ment keresztül a szép emberi test fogalma. Az egyes emberek saját testképét jelentős mértékben befolyásolja az, ahogyan a társadalom meghatározza a szépséget. A testkép fogalmát számos területen és tudományágban használják, többek között a pszichológiában, az orvostudományban, a pszichiátriában és a pszichoanalízisben, a filozófiában és a feminista mozgalmakban. A nyomtatott és elektronikus sajtó is széles közben szokta használni annak ellenére, hogy nincs egységesen elfogadott meghatározása a kifejezésnek. Az egészségesen ideális testet, amely "etalonként" szolgálhat a valós testkép kialakításához, manapság főleg arányszámokkal - például testtömegindex - illetve ezek táblázataival határozzák meg az egész világon. Azonban ezek az arányszámok is számos korláttal bírnak. Az egyes ember személyisége, saját tapasztalatai, illetve a külső (szociális és kulturális) hatások befolyásolják a testkép kialakulását. A testkép általában egy - az adott kultúrára és korra jellemző - ideához viszonyítva alakult ki, ehhez képest jelenik meg valakiben a pozitív vagy negatív testkép. Igen gyakran előfordul, hogy a saját testről kialakult testkép eltér a másokban kialakult testképtől, vagyis ahogy az adott személyt látják, megítélik. Mint azt az Amerikai Pszichológiai Társaság 2007-es tanulmánya is megállapította, a nyugati kultúrában és a médiában a nők (és a lányok) szexualizálása, a szexista reklámok, a nemi sztereotípiák megjelenítése, a szexualitás felhasználása a reklámokban egyrészt felerősíti és megmerevíti a társadalom elvárásait azzal kapcsolatban, hogy kellene kinézni az embereknek, másrészt nagymértékű feszültséget kelt azok (főleg a fiatalok) körében, akik nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni ennek a képnek. A teljesíthetetlen elvárások és az elérhetetlen ideálok vezethetnek a testképzavarokhoz és olyan súlyos betegségekhez, mint az anorexia vagy a bulimia, bár tudományos körökben néhányan aggodalmukat fejezték ki, hogy ezek a megállapítások nem tényeken alapulnak. A testképzavar a férfiakat is érintheti. A testkép zavarainak súlyos pszichológiai és fiziológiai következményei lehetnek. Dr. Aric Sigman brit biológus kutatásai alapján egyes nők agyában olyan kémiai anyagok jelennek meg egy sovány nő képének megpillantása után, amelyek csökkentik önértékelését és súlyos esetben önutálathoz vezethetnek. A testképzavarral küzdő, negatív testképpel rendelkező személyek (függetlenül attól, hogy mások milyennek látják őket) általában valamilyen módon megpróbálják megváltoztatni saját testüket, például fogyókúrával vagy plasztikai sebészettel. (hu)
  • A testkép (angolul: body image) az ember saját testének szubjektív megtapasztalása, a test esztétikai vagy szexuális vonzerejének megélése. A body image kifejezést először Paul Schilder osztrák neurológus és pszichoterapeuta használta The Image and Appearance of the Human Body (1935) című könyvében. Az emberiség történelme során mindig nagy hangsúlyt fektetett az emberi test szépségére, az idők során azonban jelentős változáson ment keresztül a szép emberi test fogalma. Az egyes emberek saját testképét jelentős mértékben befolyásolja az, ahogyan a társadalom meghatározza a szépséget. A testkép fogalmát számos területen és tudományágban használják, többek között a pszichológiában, az orvostudományban, a pszichiátriában és a pszichoanalízisben, a filozófiában és a feminista mozgalmakban. A nyomtatott és elektronikus sajtó is széles közben szokta használni annak ellenére, hogy nincs egységesen elfogadott meghatározása a kifejezésnek. Az egészségesen ideális testet, amely "etalonként" szolgálhat a valós testkép kialakításához, manapság főleg arányszámokkal - például testtömegindex - illetve ezek táblázataival határozzák meg az egész világon. Azonban ezek az arányszámok is számos korláttal bírnak. Az egyes ember személyisége, saját tapasztalatai, illetve a külső (szociális és kulturális) hatások befolyásolják a testkép kialakulását. A testkép általában egy - az adott kultúrára és korra jellemző - ideához viszonyítva alakult ki, ehhez képest jelenik meg valakiben a pozitív vagy negatív testkép. Igen gyakran előfordul, hogy a saját testről kialakult testkép eltér a másokban kialakult testképtől, vagyis ahogy az adott személyt látják, megítélik. Mint azt az Amerikai Pszichológiai Társaság 2007-es tanulmánya is megállapította, a nyugati kultúrában és a médiában a nők (és a lányok) szexualizálása, a szexista reklámok, a nemi sztereotípiák megjelenítése, a szexualitás felhasználása a reklámokban egyrészt felerősíti és megmerevíti a társadalom elvárásait azzal kapcsolatban, hogy kellene kinézni az embereknek, másrészt nagymértékű feszültséget kelt azok (főleg a fiatalok) körében, akik nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni ennek a képnek. A teljesíthetetlen elvárások és az elérhetetlen ideálok vezethetnek a testképzavarokhoz és olyan súlyos betegségekhez, mint az anorexia vagy a bulimia, bár tudományos körökben néhányan aggodalmukat fejezték ki, hogy ezek a megállapítások nem tényeken alapulnak. A testképzavar a férfiakat is érintheti. A testkép zavarainak súlyos pszichológiai és fiziológiai következményei lehetnek. Dr. Aric Sigman brit biológus kutatásai alapján egyes nők agyában olyan kémiai anyagok jelennek meg egy sovány nő képének megpillantása után, amelyek csökkentik önértékelését és súlyos esetben önutálathoz vezethetnek. A testképzavarral küzdő, negatív testképpel rendelkező személyek (függetlenül attól, hogy mások milyennek látják őket) általában valamilyen módon megpróbálják megváltoztatni saját testüket, például fogyókúrával vagy plasztikai sebészettel. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 918131 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 15677 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23451079 (xsd:integer)
prop-hu:accessdate
  • 2012-04-10 (xsd:date)
prop-hu:author
  • Françoise Dolto (hu)
  • Heinz Kohut (hu)
  • Paul Schilder (hu)
  • Françoise Dolto (hu)
  • Heinz Kohut (hu)
  • Paul Schilder (hu)
prop-hu:authorlink
  • Françoise Dolto (hu)
  • Paul Schilder (hu)
  • Françoise Dolto (hu)
  • Paul Schilder (hu)
prop-hu:date
  • 2020 (xsd:integer)
  • 20160305000225 (xsd:decimal)
prop-hu:isbn
  • 2020183021 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Routledge (hu)
  • Seuil (hu)
  • Animula, Budapest (hu)
  • J. Springer (hu)
  • Routledge (hu)
  • Seuil (hu)
  • Animula, Budapest (hu)
  • J. Springer (hu)
prop-hu:title
  • Das Körperschema: Ein Beitrag zur Lehre vom Bewusstsein des eigenen Körpers (hu)
  • A szelf analízise (hu)
  • L'image inconsciente du corps (hu)
  • The Image and Appearance of the Human Body (hu)
  • Das Körperschema: Ein Beitrag zur Lehre vom Bewusstsein des eigenen Körpers (hu)
  • A szelf analízise (hu)
  • L'image inconsciente du corps (hu)
  • The Image and Appearance of the Human Body (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1923 (xsd:integer)
  • 1984 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2001 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Testkép (hu)
  • Testkép (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of