| dbo:abstract
|
- Texas állam 254 megyére oszlik, többre, mint bármelyik másik állam az Amerikai Egyesült Államokban. Texast eredetileg osztották, mint a helyi igazgatás alapegységei, a spanyol gyarmati időkben és a mexikói uralom alatt. Amikor a Texasi Köztársaság 1836-ban kinyilvánította függetlenségét, 23 városi törvényhatóság létezett, amelyekből létrejöttek az első megyék. Ezek közül többet később felosztottak új megyékre. Az utolsó megye, amit ilyen módon hoztak létre, Kenedy megye volt 1921-ben. Viszont a legfiatalabb képződmény, ezt ugyanis 1893-as alapítása után 1897-ben megszüntették, majd 1931-ben hozták létre újra. Minden egyes megyét bizottságok irányítanak, amelyek 4 választott bizottsági tagból (akiket a megyében kialakított négy körzet lakossága választ meg) és a megye teljes lakossága által megválasztott megyei bíróból állnak. A kisebb megyében a bíró valódi igazságszolgáltatói szerepet lát el, a nagyobb megyékben viszont szerepe csupán a bizottság munkájának szabályozására korlátozódik. A különböző tisztségviselőket, mint a Seriff, vagy az adószedő, a lakosság választja, egymástól függetlenül, a megyei politikát viszont alapvetően a bizottság határozza meg, ami saját maga határozza meg a költségvetését. Minden megyében pártalapú a választás. A megye fennhatósággal rendelkezik minden jogi személyiséggel nem rendelkező területen a határain belül, viszont nincs teljes kormányzati jogköre. A megye felelős az alapvető szolgáltatások (kivéve a tűzoltói és a mentői szolgálatot, amit többnyire önkéntesek látnak el). Más államokkal ellentétben Texasban nem lehetséges összevont város-megyék létrehozása. A városok és a megyék (akárcsak más politikai entitások) köthetnek "területen belüli megállapodásokat" hogy felosszák egymás között a szolgáltatásokat (pl. egy egymással egybeeső város és iskolai körzet megegyezést köthet a megyével, aminek a területén fekszik, amelynek keretében a megye gyűjti be a város és az iskolai körzet adóit is, így egy számlát állítva ki három helyett). Az iskolai körzetek függetlenek a városi és a megyei kormányzatoktól (kivéve a , ami városi kormányzás alatt áll). A , másképp FIPS-kódot a szövetségi kormány alkalmaz az államok és megyék egyedi azonosítójaként. Texas kódja a 48-as szám, amit kombinálnak az egyes megyék számával, a következő formában: 48XXX. A megyei kódot mellékelik minden megye mellékeli a népszámlálási adataihoz. J. R. Gonzales, a újságírója, azt állította, hogy több kisvárosi megyei központban Texasban, a megyei szerveknek nagyon erős befolyása van a városi igazgatásra és a társadalmi életre. Gonzales így fogalmazott: "Bárki, aki már egyszer keresztülhajtott egy texasi megyeszékhelyen, láthatja, milyen fontos a megyeháza a közösség számára. A politikai, kormányzati, kereskedelmi és jogi döntések mind ebben az épületben dőlnek el." Gonzales azt állítja az olyan nagy városi körzetekről, mint például Harris megye, hogy "az egyéni elképzelések elvesznek, ha az ember egy ilyen nagy területen él." (hu)
- Texas állam 254 megyére oszlik, többre, mint bármelyik másik állam az Amerikai Egyesült Államokban. Texast eredetileg osztották, mint a helyi igazgatás alapegységei, a spanyol gyarmati időkben és a mexikói uralom alatt. Amikor a Texasi Köztársaság 1836-ban kinyilvánította függetlenségét, 23 városi törvényhatóság létezett, amelyekből létrejöttek az első megyék. Ezek közül többet később felosztottak új megyékre. Az utolsó megye, amit ilyen módon hoztak létre, Kenedy megye volt 1921-ben. Viszont a legfiatalabb képződmény, ezt ugyanis 1893-as alapítása után 1897-ben megszüntették, majd 1931-ben hozták létre újra. Minden egyes megyét bizottságok irányítanak, amelyek 4 választott bizottsági tagból (akiket a megyében kialakított négy körzet lakossága választ meg) és a megye teljes lakossága által megválasztott megyei bíróból állnak. A kisebb megyében a bíró valódi igazságszolgáltatói szerepet lát el, a nagyobb megyékben viszont szerepe csupán a bizottság munkájának szabályozására korlátozódik. A különböző tisztségviselőket, mint a Seriff, vagy az adószedő, a lakosság választja, egymástól függetlenül, a megyei politikát viszont alapvetően a bizottság határozza meg, ami saját maga határozza meg a költségvetését. Minden megyében pártalapú a választás. A megye fennhatósággal rendelkezik minden jogi személyiséggel nem rendelkező területen a határain belül, viszont nincs teljes kormányzati jogköre. A megye felelős az alapvető szolgáltatások (kivéve a tűzoltói és a mentői szolgálatot, amit többnyire önkéntesek látnak el). Más államokkal ellentétben Texasban nem lehetséges összevont város-megyék létrehozása. A városok és a megyék (akárcsak más politikai entitások) köthetnek "területen belüli megállapodásokat" hogy felosszák egymás között a szolgáltatásokat (pl. egy egymással egybeeső város és iskolai körzet megegyezést köthet a megyével, aminek a területén fekszik, amelynek keretében a megye gyűjti be a város és az iskolai körzet adóit is, így egy számlát állítva ki három helyett). Az iskolai körzetek függetlenek a városi és a megyei kormányzatoktól (kivéve a , ami városi kormányzás alatt áll). A , másképp FIPS-kódot a szövetségi kormány alkalmaz az államok és megyék egyedi azonosítójaként. Texas kódja a 48-as szám, amit kombinálnak az egyes megyék számával, a következő formában: 48XXX. A megyei kódot mellékelik minden megye mellékeli a népszámlálási adataihoz. J. R. Gonzales, a újságírója, azt állította, hogy több kisvárosi megyei központban Texasban, a megyei szerveknek nagyon erős befolyása van a városi igazgatásra és a társadalmi életre. Gonzales így fogalmazott: "Bárki, aki már egyszer keresztülhajtott egy texasi megyeszékhelyen, láthatja, milyen fontos a megyeháza a közösség számára. A politikai, kormányzati, kereskedelmi és jogi döntések mind ebben az épületben dőlnek el." Gonzales azt állítja az olyan nagy városi körzetekről, mint például Harris megye, hogy "az egyéni elképzelések elvesznek, ha az ember egy ilyen nagy területen él." (hu)
|
