| dbo:abstract
|
- Thallmayer Viktor (Pétervárad, 1847. február 7. – , 1921. november 11.) gazdasági akadémiai tanár. 1867-ben végzett gépészmérnöki és geodéziai szakon a pesti József Műegyetemen. 1873-ban nevezték ki a mérnöki tudományok tanárának a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézethez, amelyet a következő évtől - az országban elsőként - akadémiai rangra emeltek Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven. Thallmayer a Gazdasági Akadémiához kapcsolódó Gépkísérleti Állomás vezetését is ellátta, emellett magyar és német nyelven tanította az erőműtant, földmértant, gazdasági építészettant és a gazdasági gép- és eszköztant. 1876-ban a philadelphiai világkiállításon nagy hatással volt rá Amerika gépesítése. Thallmayer részletesen foglalkozott az arató- és vetőgépekkel, s a gépkísérleti állomáson végzett vizsgálatait számos tanulmányban közölte a szaklapokban. 1900-ban a Párizsi világkiállításon géptervezéseit aranyéremmel tüntették ki. 37 évi tanári és 35 évi gépkísérleti munka után 1908-ban nyugalomba vonult, de továbbra is működött, mint gépgyári szaktanácsadó és szakíró. 1918-ban lányához költözött Pusztabelecskára, 1921. november 11-én itt érte a halál. (hu)
- Thallmayer Viktor (Pétervárad, 1847. február 7. – , 1921. november 11.) gazdasági akadémiai tanár. 1867-ben végzett gépészmérnöki és geodéziai szakon a pesti József Műegyetemen. 1873-ban nevezték ki a mérnöki tudományok tanárának a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézethez, amelyet a következő évtől - az országban elsőként - akadémiai rangra emeltek Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven. Thallmayer a Gazdasági Akadémiához kapcsolódó Gépkísérleti Állomás vezetését is ellátta, emellett magyar és német nyelven tanította az erőműtant, földmértant, gazdasági építészettant és a gazdasági gép- és eszköztant. 1876-ban a philadelphiai világkiállításon nagy hatással volt rá Amerika gépesítése. Thallmayer részletesen foglalkozott az arató- és vetőgépekkel, s a gépkísérleti állomáson végzett vizsgálatait számos tanulmányban közölte a szaklapokban. 1900-ban a Párizsi világkiállításon géptervezéseit aranyéremmel tüntették ki. 37 évi tanári és 35 évi gépkísérleti munka után 1908-ban nyugalomba vonult, de továbbra is működött, mint gépgyári szaktanácsadó és szakíró. 1918-ban lányához költözött Pusztabelecskára, 1921. november 11-én itt érte a halál. (hu)
|
