| dbo:abstract
|
- Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati, Ohio, 1922. július 18. – Cambridge, Massachusetts, 1996. június 17.) amerikai tudománytörténész és a tudományok filozófusa volt, akinek vitatott 1962-es könyve, A tudományos forradalmak szerkezete, rendkívül befolyásos volt mind akadémiai ( irányító jellegű tudományos intézményi), mind azon kívüli körökben. Bevezette a „paradigmaváltás” fogalmát, amely azóta központi kifejezéssé vált.Kuhn több jelentős állítást tett a tudományos ismeretek előrehaladását illetően: hogy a tudományos területek időszakos „paradigmaváltásokon” mennek keresztül, nem pedig lineáris és folyamatos úton haladnak előre; hogy ezek a paradigmaváltások új megközelítéseket nyitnak meg olyan felfogási folyamatok iránt, melyeket a tudósok azelőtt soha nem tartottak volna érvényesnek; és hogy a tudományos igazság fogalma egy adott pillanatban nem hozható létre kizárólag objektív kritériumokkal, mert azt a tudományos közösség konszenzusa határozza meg. A versengő paradigmák gyakran összemérhetetlenek, vagyis a valóság olyan jelentéseit versenyeztetik, amelyek összefüggéseikben nem egyeztethetőek össze. Így a tudományos megértés soha nem alapulhat teljes „objektivitáson”. (hu)
- Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati, Ohio, 1922. július 18. – Cambridge, Massachusetts, 1996. június 17.) amerikai tudománytörténész és a tudományok filozófusa volt, akinek vitatott 1962-es könyve, A tudományos forradalmak szerkezete, rendkívül befolyásos volt mind akadémiai ( irányító jellegű tudományos intézményi), mind azon kívüli körökben. Bevezette a „paradigmaváltás” fogalmát, amely azóta központi kifejezéssé vált.Kuhn több jelentős állítást tett a tudományos ismeretek előrehaladását illetően: hogy a tudományos területek időszakos „paradigmaváltásokon” mennek keresztül, nem pedig lineáris és folyamatos úton haladnak előre; hogy ezek a paradigmaváltások új megközelítéseket nyitnak meg olyan felfogási folyamatok iránt, melyeket a tudósok azelőtt soha nem tartottak volna érvényesnek; és hogy a tudományos igazság fogalma egy adott pillanatban nem hozható létre kizárólag objektív kritériumokkal, mert azt a tudományos közösség konszenzusa határozza meg. A versengő paradigmák gyakran összemérhetetlenek, vagyis a valóság olyan jelentéseit versenyeztetik, amelyek összefüggéseikben nem egyeztethetőek össze. Így a tudományos megértés soha nem alapulhat teljes „objektivitáson”. (hu)
|
