| dbo:abstract
|
- A thüsszageták – görög hallás szerint lejegyzett nevük θυσσαγέται – a kelet-európai szkíta népeket képviselték. Hérodotosz tudósítása szerint az Urál folyó és a Donyec között nyújtózkodó pusztát birtokolták. Egyik csoportjuk, a fekete köpenyesek, avagy melankhlainok a Don mellékén laktak, a névadó thüsszageták pedig – szomszédságukban a királyi szkítáktól elpártolt iürkák – az Obscsij Szirt, illetve a Szamara folyó vidékén. A régészek Szamara–Urál csoportként is hivatkoznak rájuk. A fekete köpenyt viselők saját nevét nem ismerjük. Első ízben említi, kelet-európai szkíta népnek nevezi őket, és azután Hérodotosz tudósít róluk. Utóbbi szerint nevezettek nem szkíták – érthetjük így is: nem királyi szkíták –, de szkíta szokás szerint élnek. A thüsszagetákról, illetve a fekete köpenyesekről első ízben az i. e. 6–5. században tudósítanak a görög történetírók, hírük-nevük pedig az i. e. 4–3. században veszett el. (hu)
- A thüsszageták – görög hallás szerint lejegyzett nevük θυσσαγέται – a kelet-európai szkíta népeket képviselték. Hérodotosz tudósítása szerint az Urál folyó és a Donyec között nyújtózkodó pusztát birtokolták. Egyik csoportjuk, a fekete köpenyesek, avagy melankhlainok a Don mellékén laktak, a névadó thüsszageták pedig – szomszédságukban a királyi szkítáktól elpártolt iürkák – az Obscsij Szirt, illetve a Szamara folyó vidékén. A régészek Szamara–Urál csoportként is hivatkoznak rájuk. A fekete köpenyt viselők saját nevét nem ismerjük. Első ízben említi, kelet-európai szkíta népnek nevezi őket, és azután Hérodotosz tudósít róluk. Utóbbi szerint nevezettek nem szkíták – érthetjük így is: nem királyi szkíták –, de szkíta szokás szerint élnek. A thüsszagetákról, illetve a fekete köpenyesekről első ízben az i. e. 6–5. században tudósítanak a görög történetírók, hírük-nevük pedig az i. e. 4–3. században veszett el. (hu)
|
