| dbo:abstract
|
- Tiberis szigete (olaszul Isola Tiberina) a mai Tevere, egykori Tiberis folyó szigete Róma belvárosában. Az ősrómai monda szerint a Tarquiniusok gabonájából támadt, melyet a nép sem visszaadni, sem megtartani nem akart, s azért a folyóba szórt. Történetileg Kr. e. 291-ben kezd az építkezések terén szerepelni, hiszen ekkor épül rajta a görög Aszklépiosz temploma (Aedes Aesculapi), kinek szentélyéhez Epidauroszba a 293. évi pestis után hódoló követséget küldtek a rómaiak és szent képet kértek, ehelyett azonban egy kígyót kaptak, mely a hagyomány szerint erre a szigetre úszott. Később az egész szigetet hajó alakjában travertínó kővel körülfalazták és egy obeliszket helyeztek rá. Marcellus színháza felé a Pons Fabricius (most ) létesült, a másik oldalon a Pons Cestius (Gratiani) kötötte össze a parttal a szigetet, melynek ókori helyrajzi neve azért is: inter duos pontes. Később Aesculapius temploma körül sok római istenségnek szentélyt emeltek, nevezetesen: Faunusnak (Kr. e. 195.), Iuppiternek és a vele kapcsolatos (Kr. e. 194.), Tiberinusnak (a Tiberis folyó megszemélyesítése) és Semo Sancusnak (vagy Deus Fidius, aki Hercules és a összeolvadásából keletkezett). A középkorban igen sűrűn lakott területe volt a városnak. Déli részén 1000-ben felépült Szent Bertalan temploma, előtte pedig felállították a Colonna Infame nevű szégyenoszlopot. Kórházat is alapítottak a szigeten, melyet a 16. századtól az Irgalmasok confraternitas vezetett. Fogklinikája ma is működik. (hu)
- Tiberis szigete (olaszul Isola Tiberina) a mai Tevere, egykori Tiberis folyó szigete Róma belvárosában. Az ősrómai monda szerint a Tarquiniusok gabonájából támadt, melyet a nép sem visszaadni, sem megtartani nem akart, s azért a folyóba szórt. Történetileg Kr. e. 291-ben kezd az építkezések terén szerepelni, hiszen ekkor épül rajta a görög Aszklépiosz temploma (Aedes Aesculapi), kinek szentélyéhez Epidauroszba a 293. évi pestis után hódoló követséget küldtek a rómaiak és szent képet kértek, ehelyett azonban egy kígyót kaptak, mely a hagyomány szerint erre a szigetre úszott. Később az egész szigetet hajó alakjában travertínó kővel körülfalazták és egy obeliszket helyeztek rá. Marcellus színháza felé a Pons Fabricius (most ) létesült, a másik oldalon a Pons Cestius (Gratiani) kötötte össze a parttal a szigetet, melynek ókori helyrajzi neve azért is: inter duos pontes. Később Aesculapius temploma körül sok római istenségnek szentélyt emeltek, nevezetesen: Faunusnak (Kr. e. 195.), Iuppiternek és a vele kapcsolatos (Kr. e. 194.), Tiberinusnak (a Tiberis folyó megszemélyesítése) és Semo Sancusnak (vagy Deus Fidius, aki Hercules és a összeolvadásából keletkezett). A középkorban igen sűrűn lakott területe volt a városnak. Déli részén 1000-ben felépült Szent Bertalan temploma, előtte pedig felállították a Colonna Infame nevű szégyenoszlopot. Kórházat is alapítottak a szigeten, melyet a 16. századtól az Irgalmasok confraternitas vezetett. Fogklinikája ma is működik. (hu)
|
