| dbo:abstract
|
- A Tienkung–1 (天宫一号, Tiāngōng yīhào, jelentése: „Mennyei Palota–1”) az első kínai kísérleti űrállomás, melyet 2011. szeptember 29.-én állítottak pályára. A viszonylag kis méretű űrállomás nem volt alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei laktak benne, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyták. Az irányíthatatlanná vált állomás 2018. április 2-án, magyar idő szerint 2:16-kor visszatért a Föld légkörébe és részben elégett, a megmaradt darabok a Csendes-óceánba csapódtak. Kína tervezi felbocsátani a Tienkung–2 (Tiāngōng èrhào) és polgári űrállomásokat is. A kínai mérnököknek módosítaniuk kellett a CZ–2F Hosszú Menetelés rakétát, mert az űrállomás nehezebb és nagyobb, mint a Sencsou-űrhajók, amikhez korábban használták (a módosított rakéta típusa 2F T1). Az Amerikai Egyesült Államok korábban elutasította Kína kérelmét, mely szerint közre kívánt működni a Nemzetközi Űrállomáson, mert az Egyesült Államok nem kívánta megosztani technológiáját a gazdasági és politikai ellenfél Kínával. Ezért Kína önállóan fogott neki űrállomást építeni. (hu)
- A Tienkung–1 (天宫一号, Tiāngōng yīhào, jelentése: „Mennyei Palota–1”) az első kínai kísérleti űrállomás, melyet 2011. szeptember 29.-én állítottak pályára. A viszonylag kis méretű űrállomás nem volt alkalmas tartós űrbeli tartózkodásra, csak az időnként hozzá kapcsolódó űrhajók személyzetei laktak benne, majd munkájuk végeztével az űrállomást üresen hagyták. Az irányíthatatlanná vált állomás 2018. április 2-án, magyar idő szerint 2:16-kor visszatért a Föld légkörébe és részben elégett, a megmaradt darabok a Csendes-óceánba csapódtak. Kína tervezi felbocsátani a Tienkung–2 (Tiāngōng èrhào) és polgári űrállomásokat is. A kínai mérnököknek módosítaniuk kellett a CZ–2F Hosszú Menetelés rakétát, mert az űrállomás nehezebb és nagyobb, mint a Sencsou-űrhajók, amikhez korábban használták (a módosított rakéta típusa 2F T1). Az Amerikai Egyesült Államok korábban elutasította Kína kérelmét, mely szerint közre kívánt működni a Nemzetközi Űrállomáson, mert az Egyesült Államok nem kívánta megosztani technológiáját a gazdasági és politikai ellenfél Kínával. Ezért Kína önállóan fogott neki űrállomást építeni. (hu)
|
