| dbo:abstract
|
- Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru; japánul: 豊臣 秀吉, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi az egyik legismertebb japán daimjó. Kampaku (kormányzó) 1585-től 1592-ig, birodalmi főkancellár 1586-tól, taikó (visszavonult kormányzó) 1592-től haláláig. Paraszti sorból származott, mégis a hadakozó fejedelemségek korának három legnagyobb hatású vezetője közé tartozik. Ő volt az, aki folytatta és sikeresen megvalósította egykori mestere, Oda Nobunaga álmát, Japán egyesítését, amit aztán Hidejosi halála után Tokugava Iejaszu, az Edo-kor első sógunja tökéletesített. Nobunaga 1582-es halálát követően hihetetlen tempóval, mindössze másfél év alatt uralma alá hajtotta az egész országot, és ezzel tulajdonképpen véget vetett a több mint 110 éve tartó belháborúnak. Ezután megszilárdította a központi hatalmat és az egész Edo-korra hatást gyakorló intézkedéseket hozott. Hatalma csúcspontján birodalmi terveket kezdett el szövögetni, ezért többször is lerohanta Csoszont, azonban hiába állt rendelkezésére a kor egyik legmodernebb és egyik legnagyobb hadserege, a hadjáratok a koreaiak kitartása miatt végül kudarcba fulladtak. Habár haláláig ő irányította Japánt, a csoszoni invázió évében, 1592-ben hivatalosan nyugállományba vonult (ekkor vette fel a taikó címet), majd az évtized hátralévő, háborúskodással terhes részében 1593-ban született fia, utódlását próbálta biztosítani. Azonban 1598-as halálával újabb anarchia vette kezdetét, aminek a Tokugava Iejaszu győzelmével záruló szekigaharai csata vetett véget 1600-ban. (hu)
- Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru; japánul: 豊臣 秀吉, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi az egyik legismertebb japán daimjó. Kampaku (kormányzó) 1585-től 1592-ig, birodalmi főkancellár 1586-tól, taikó (visszavonult kormányzó) 1592-től haláláig. Paraszti sorból származott, mégis a hadakozó fejedelemségek korának három legnagyobb hatású vezetője közé tartozik. Ő volt az, aki folytatta és sikeresen megvalósította egykori mestere, Oda Nobunaga álmát, Japán egyesítését, amit aztán Hidejosi halála után Tokugava Iejaszu, az Edo-kor első sógunja tökéletesített. Nobunaga 1582-es halálát követően hihetetlen tempóval, mindössze másfél év alatt uralma alá hajtotta az egész országot, és ezzel tulajdonképpen véget vetett a több mint 110 éve tartó belháborúnak. Ezután megszilárdította a központi hatalmat és az egész Edo-korra hatást gyakorló intézkedéseket hozott. Hatalma csúcspontján birodalmi terveket kezdett el szövögetni, ezért többször is lerohanta Csoszont, azonban hiába állt rendelkezésére a kor egyik legmodernebb és egyik legnagyobb hadserege, a hadjáratok a koreaiak kitartása miatt végül kudarcba fulladtak. Habár haláláig ő irányította Japánt, a csoszoni invázió évében, 1592-ben hivatalosan nyugállományba vonult (ekkor vette fel a taikó címet), majd az évtized hátralévő, háborúskodással terhes részében 1593-ban született fia, utódlását próbálta biztosítani. Azonban 1598-as halálával újabb anarchia vette kezdetét, aminek a Tokugava Iejaszu győzelmével záruló szekigaharai csata vetett véget 1600-ban. (hu)
|
