| dbo:abstract
|
- A tokhár nyelv utód nélkül kihalt indoeurópai nyelv, amelyet Belső-Ázsiában, a ma Kínához tartozó (Hszincsiang tartomány) területén található Tarim-medencében beszéltek. Nyelvemlékei először két földrajzilag távol eső területről, a hajdani selyemút mentén álló kolostorokból kerültek elő, a 6–8. századból. A nyelv a görög történészek, köztük Ptolemaiosz által tokhárok (görög: Τόχαροι, Tokharoi) néven ismert népről kapta a nevét. A név pedig Baktriára utalt az 1. évezredben. Az utóbbi évtizedek kutatásai bebizonyították azonban, hogy a tokhárok azonosak a kusánokkal, ill. a jüecsikkel, akik már a hsziungnuk előtt nagy birodalmat hoztak létre, amelyik Koreától az Irtis vidékéig terjedt. A jüecsik már az i. e. 3. században az ind kharoṣṭhī írásból kifejlesztett írásrendszerrel rendelkeztek, s az előkerült feliratokból kiderült, hogy a jüecsik nyelve valójában nem a tokhár, hanem a közelálló iráni volt. (hu)
- A tokhár nyelv utód nélkül kihalt indoeurópai nyelv, amelyet Belső-Ázsiában, a ma Kínához tartozó (Hszincsiang tartomány) területén található Tarim-medencében beszéltek. Nyelvemlékei először két földrajzilag távol eső területről, a hajdani selyemút mentén álló kolostorokból kerültek elő, a 6–8. századból. A nyelv a görög történészek, köztük Ptolemaiosz által tokhárok (görög: Τόχαροι, Tokharoi) néven ismert népről kapta a nevét. A név pedig Baktriára utalt az 1. évezredben. Az utóbbi évtizedek kutatásai bebizonyították azonban, hogy a tokhárok azonosak a kusánokkal, ill. a jüecsikkel, akik már a hsziungnuk előtt nagy birodalmat hoztak létre, amelyik Koreától az Irtis vidékéig terjedt. A jüecsik már az i. e. 3. században az ind kharoṣṭhī írásból kifejlesztett írásrendszerrel rendelkeztek, s az előkerült feliratokból kiderült, hogy a jüecsik nyelve valójában nem a tokhár, hanem a közelálló iráni volt. (hu)
|
