| dbo:abstract
|
- A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta. Tonuzoba a Névtelen jegyző állítása szerint még Taksony fejedelem idejében jött be az országba.Taksony-tól az Abádi-rév mellékét kapta települési helyül: a mai Kunmadarastól a Tiszáig terjedő földterületet. Tonuzoba fia Urkund (Örkény) volt, aki azonban már nejével együtt keresztény hitre tért. Az ő fiuk lehetett az István korában birtokos Tomaj, aki a nemzetség nevét adta.A Tomaj nemzetség a Tanisz (Thonyz) és Örkény (Urkund) neveket még a 13. század folyamán is használta (Lesence-Tomaji ág). A nemzetség címere kék mezőben ágaskodó arany griffet ábrázol. Legrégebbi birtokai Heves vármegye tiszántúli (kemeji) részén feküdtek, ahol bencés nemzetségi monostoruk (Tomajmonostora) is állt. Nagyon korán szerezték Zala vármegyei birtokaikat is (Lesencetomaj, Badacsonytomaj, Cserszegtomaj). Oklevelekben a nemzetség tagjai 1216 óta fordulnak elő. Családaik nagy birtokokat szereztek a Szerémségben, a Felvidéken, Erdélyben és Szolnok megyében. A nemzetség a 12. század végére négy ágra szakadt, a losonci, az abádi, a lesencetomaji és a henei ágakra. Legfontosabb közülük a Losonci család lett. (hu)
- A Tomaj nemzetség Anonymus Tonuzoba besenyő vezér leszármazottjának tartotta. Tonuzoba a Névtelen jegyző állítása szerint még Taksony fejedelem idejében jött be az országba.Taksony-tól az Abádi-rév mellékét kapta települési helyül: a mai Kunmadarastól a Tiszáig terjedő földterületet. Tonuzoba fia Urkund (Örkény) volt, aki azonban már nejével együtt keresztény hitre tért. Az ő fiuk lehetett az István korában birtokos Tomaj, aki a nemzetség nevét adta.A Tomaj nemzetség a Tanisz (Thonyz) és Örkény (Urkund) neveket még a 13. század folyamán is használta (Lesence-Tomaji ág). A nemzetség címere kék mezőben ágaskodó arany griffet ábrázol. Legrégebbi birtokai Heves vármegye tiszántúli (kemeji) részén feküdtek, ahol bencés nemzetségi monostoruk (Tomajmonostora) is állt. Nagyon korán szerezték Zala vármegyei birtokaikat is (Lesencetomaj, Badacsonytomaj, Cserszegtomaj). Oklevelekben a nemzetség tagjai 1216 óta fordulnak elő. Családaik nagy birtokokat szereztek a Szerémségben, a Felvidéken, Erdélyben és Szolnok megyében. A nemzetség a 12. század végére négy ágra szakadt, a losonci, az abádi, a lesencetomaji és a henei ágakra. Legfontosabb közülük a Losonci család lett. (hu)
|
