| dbo:abstract
|
- A torinói lepel nevű keresztény ereklyét sokan katolikus ereklyének tartják, azonban soha nem volt a római katolikus egyház tulajdonában, csak éppen katolikus templomokban Å‘rizték a keletkezése óta eltelt évszázadok alatt, amelyet az újabb korokban alapos és részletes tudományos vizsgálatoknak vetettek alá. A hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes (tekintettel a beálló ünnepre) temetésekor. A Å‘rzik, az olaszországi Torinóban. A lepel nagyjából három évszázadon át nagyobb érdeklÅ‘dés nélkül pihent Torinóban. 1898-ban fényképezték le elsÅ‘ Ãzben, ezután nem sokkal az érdeklÅ‘dés központjába került. Paul Vignon, a Sorbonne egyetem biológusa mentorának, Yves Delange professzornak, a Francia Tudományos Akadémia tagjának az inspirálására Torinóba utazott, megtekintette a vászonról készült képeket, majd 1902-ben kiadta vizsgálatai eredményérÅ‘l szóló könyvét Krisztus leple cÃmen. 1931-ben dr. Pierre Barbet francia akadémikus, sebész amputált karokon végzett kÃsérletei és más patológiai bizonyÃtékok alapján megjelent Krisztus öt sebe cÃmű könyve, amely az érdeklÅ‘dÅ‘k körében klasszikussá vált. Egyre több és alaposabb ismertetÅ‘ született, amelyek közül kiemelkedett Krisztus kÃnhalála, a modern orvosi tudomány világánál cÃmű könyv, amely magyarul is megjelent 1937-ben a Korda Rt. kiadásában. A második világháborús és az azt követÅ‘ évtized nem hozott átütÅ‘ eredményt a vászon eredetiségének bizonyÃtásában, azonban 1969-ben egy titkos vizsgálatra került sor. A 11 tagú bizottság jelentését csak 1976-ban hozta nyilvánosságra, amely elÅ‘relépést nem jelentett, műszereket nem alkalmaztak, csak javaslatot tettek a gyakorlati kutatások folytatására. Ennek eredményeként a tulajdonos, II. Umbertó (1904–1983), az utolsó olasz király engedélyezte a mintavételt, és a további vizsgálatokat a vászon vonatkozásában. Ian Wilson A torinói lepel cÃmű könyve nyomán került a vászon a köztudatba, és vette kezdetét, 1978-ban, a máig tartó vita a hitelességét vallók és a hamisÃtás mellett érvelÅ‘k között. IdÅ‘nként nyilvánosan is kiállÃtják. Eddig 1978, 1998, 2000 és 2010 voltak a korábbi bemutatás évei. Legutóbb 2015. április 19. és június 24. között volt látogatható, természetesen elÅ‘jegyzés és maximális biztonsági intézkedések mellett. Júniusban Ferenc pápa is meglátogatta. (hu)
- A torinói lepel nevű keresztény ereklyét sokan katolikus ereklyének tartják, azonban soha nem volt a római katolikus egyház tulajdonában, csak éppen katolikus templomokban Å‘rizték a keletkezése óta eltelt évszázadok alatt, amelyet az újabb korokban alapos és részletes tudományos vizsgálatoknak vetettek alá. A hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes (tekintettel a beálló ünnepre) temetésekor. A Å‘rzik, az olaszországi Torinóban. A lepel nagyjából három évszázadon át nagyobb érdeklÅ‘dés nélkül pihent Torinóban. 1898-ban fényképezték le elsÅ‘ Ãzben, ezután nem sokkal az érdeklÅ‘dés központjába került. Paul Vignon, a Sorbonne egyetem biológusa mentorának, Yves Delange professzornak, a Francia Tudományos Akadémia tagjának az inspirálására Torinóba utazott, megtekintette a vászonról készült képeket, majd 1902-ben kiadta vizsgálatai eredményérÅ‘l szóló könyvét Krisztus leple cÃmen. 1931-ben dr. Pierre Barbet francia akadémikus, sebész amputált karokon végzett kÃsérletei és más patológiai bizonyÃtékok alapján megjelent Krisztus öt sebe cÃmű könyve, amely az érdeklÅ‘dÅ‘k körében klasszikussá vált. Egyre több és alaposabb ismertetÅ‘ született, amelyek közül kiemelkedett Krisztus kÃnhalála, a modern orvosi tudomány világánál cÃmű könyv, amely magyarul is megjelent 1937-ben a Korda Rt. kiadásában. A második világháborús és az azt követÅ‘ évtized nem hozott átütÅ‘ eredményt a vászon eredetiségének bizonyÃtásában, azonban 1969-ben egy titkos vizsgálatra került sor. A 11 tagú bizottság jelentését csak 1976-ban hozta nyilvánosságra, amely elÅ‘relépést nem jelentett, műszereket nem alkalmaztak, csak javaslatot tettek a gyakorlati kutatások folytatására. Ennek eredményeként a tulajdonos, II. Umbertó (1904–1983), az utolsó olasz király engedélyezte a mintavételt, és a további vizsgálatokat a vászon vonatkozásában. Ian Wilson A torinói lepel cÃmű könyve nyomán került a vászon a köztudatba, és vette kezdetét, 1978-ban, a máig tartó vita a hitelességét vallók és a hamisÃtás mellett érvelÅ‘k között. IdÅ‘nként nyilvánosan is kiállÃtják. Eddig 1978, 1998, 2000 és 2010 voltak a korábbi bemutatás évei. Legutóbb 2015. április 19. és június 24. között volt látogatható, természetesen elÅ‘jegyzés és maximális biztonsági intézkedések mellett. Júniusban Ferenc pápa is meglátogatta. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A torinói lepel nevű keresztény ereklyét sokan katolikus ereklyének tartják, azonban soha nem volt a római katolikus egyház tulajdonában, csak éppen katolikus templomokban őrizték a keletkezése óta eltelt évszázadok alatt, amelyet az újabb korokban alapos és részletes tudományos vizsgálatoknak vetettek alá. A hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes (tekintettel a beálló ünnepre) temetésekor. A őrzik, az olaszországi Torinóban. (hu)
- A torinói lepel nevű keresztény ereklyét sokan katolikus ereklyének tartják, azonban soha nem volt a római katolikus egyház tulajdonában, csak éppen katolikus templomokban őrizték a keletkezése óta eltelt évszázadok alatt, amelyet az újabb korokban alapos és részletes tudományos vizsgálatoknak vetettek alá. A hagyomány szerint Jézus testének képmása van egy négy méter hosszú lenvásznon kirajzolódva, ahogyan a lepelbe helyezték az ideiglenes (tekintettel a beálló ünnepre) temetésekor. A őrzik, az olaszországi Torinóban. (hu)
|
