| dbo:abstract
|
- A toxikológia, azaz méregtan a klasszikus megfogalmazásban az orvoslás és gyógyszerészet egyik tudományága, amely a mérgek hatásmechanizmusával, támadáspontjának szervi, celluláris, szubcelluláris és molekuláris szintű elemzésével, továbbá a mérgek toxikokinetikájával foglalkozik. Ezeken túl a toxikológia tárgykörébe tartozik még a mérgek kimutatásának leírása, a mérgezések prevenciója és terápiája is. A méregtan, a klasszikus definíciójából következő sokrétűségén túl kiterjesztődik más tudományos alapú szaktevékenységekre és specializálódik aszerint, hogy mi áll figyelmének középpontjában. Így beszélhetünk kísérletes toxikológiáról, klinikai toxikológiáról, munkaegészségügyi-toxikológiáról, ipari és mezőgazdasági toxikológiáról, környezet-toxikológiáról, ökotoxikológiáról, igazságügyi toxikológiáról, a jogi és munkavédelmi szabályozást is magába foglaló regulációs-toxikológiáról. A toxikológia klasszikus definíciója a szaktevékenységek figyelembevételével tágabb értelemben magába foglalja még a mérgek biológiai és ökológiai hatását a bioszférára, követve a vegyszerek körforgását, életciklusát, továbbá meghatározza a vegyszerekkel történő foglalkozás szabályait, a gyártástól a felhasználáson át az újrahasznosításig. Etimológia: Pedaniosz Dioszkoridész (I. sz.) görög katonaorvos, botanikus és farmakológus szerint a toxin kifejezés a görög „toxon” (=nyílvessző) szóra vezethető vissza, amely nyilvánvalóan a mérgezett nyilak használatára utal és amelyből a görög "toxikon", azaz "mérgező", vagy "toxikus" szó vezethető le. (hu)
- A toxikológia, azaz méregtan a klasszikus megfogalmazásban az orvoslás és gyógyszerészet egyik tudományága, amely a mérgek hatásmechanizmusával, támadáspontjának szervi, celluláris, szubcelluláris és molekuláris szintű elemzésével, továbbá a mérgek toxikokinetikájával foglalkozik. Ezeken túl a toxikológia tárgykörébe tartozik még a mérgek kimutatásának leírása, a mérgezések prevenciója és terápiája is. A méregtan, a klasszikus definíciójából következő sokrétűségén túl kiterjesztődik más tudományos alapú szaktevékenységekre és specializálódik aszerint, hogy mi áll figyelmének középpontjában. Így beszélhetünk kísérletes toxikológiáról, klinikai toxikológiáról, munkaegészségügyi-toxikológiáról, ipari és mezőgazdasági toxikológiáról, környezet-toxikológiáról, ökotoxikológiáról, igazságügyi toxikológiáról, a jogi és munkavédelmi szabályozást is magába foglaló regulációs-toxikológiáról. A toxikológia klasszikus definíciója a szaktevékenységek figyelembevételével tágabb értelemben magába foglalja még a mérgek biológiai és ökológiai hatását a bioszférára, követve a vegyszerek körforgását, életciklusát, továbbá meghatározza a vegyszerekkel történő foglalkozás szabályait, a gyártástól a felhasználáson át az újrahasznosításig. Etimológia: Pedaniosz Dioszkoridész (I. sz.) görög katonaorvos, botanikus és farmakológus szerint a toxin kifejezés a görög „toxon” (=nyílvessző) szóra vezethető vissza, amely nyilvánvalóan a mérgezett nyilak használatára utal és amelyből a görög "toxikon", azaz "mérgező", vagy "toxikus" szó vezethető le. (hu)
|
