| dbo:abstract
|
- A transzkurrens vető (magyarul „átfutó vető”) a transzform vető nagyobb léptékű változata a töréses szerkezeti formák egyike; olyan tektonikai törésvonal, amely akár több száz kilométer hosszú is lehet. Nagyszerkezeti egységeket elválasztó geológiai képlet, amelyre vízszintes diszlokáció jellemző, nem a függőleges irányú mozgások. A transzkurrens vető általában az óceánközépi hátságra jellemző. Létrejöttének oka, hogy a szétsodródó egyes részei különböző sebességgel mozognak. Ez nyírófeszültséget kelt, ami miatt a merőleges törések keletkeznek, ezek mentén a rift egyes szakaszai eltolódnak egymástól. Ha a riftszakaszok közti téren túlnyúlik a vető, akkor transzkurrens (vagyis „átfutó”). A transzkurrens vetővel határolt riftszakaszoknál általában nagyobb az elmozdulás. E vetőtípus egyik jellemzője, hogy a vetősíkok mentén az elmozdulás a vető egyes szakaszain más és más. A transzform szakaszon ellentétes irányú, a túlnyúló szakaszokon azonos irányú, sőt akár azonos sebességű is lehet. Ez esetben kizárólag a nyírófeszültség alakítja ki a vetősíkot, de tényleges elmozdulás nincs. Magyarországon több transzkurrens vető található, ezek a Kárpát-medence aljzatának nagyobb darabjait választják el egymástól, a központi-alpi egységet, a és a . Ezeken belül is transzkurrens vetők határolják az őket alkotó pásztákat. Ezek nem tipikus transzkurrens vetők, mert a nyomai nem láthatók, ezért sokszor nem is annak nevezik őket, hanem egyszerű diszlokációs zónának. (hu)
- A transzkurrens vető (magyarul „átfutó vető”) a transzform vető nagyobb léptékű változata a töréses szerkezeti formák egyike; olyan tektonikai törésvonal, amely akár több száz kilométer hosszú is lehet. Nagyszerkezeti egységeket elválasztó geológiai képlet, amelyre vízszintes diszlokáció jellemző, nem a függőleges irányú mozgások. A transzkurrens vető általában az óceánközépi hátságra jellemző. Létrejöttének oka, hogy a szétsodródó egyes részei különböző sebességgel mozognak. Ez nyírófeszültséget kelt, ami miatt a merőleges törések keletkeznek, ezek mentén a rift egyes szakaszai eltolódnak egymástól. Ha a riftszakaszok közti téren túlnyúlik a vető, akkor transzkurrens (vagyis „átfutó”). A transzkurrens vetővel határolt riftszakaszoknál általában nagyobb az elmozdulás. E vetőtípus egyik jellemzője, hogy a vetősíkok mentén az elmozdulás a vető egyes szakaszain más és más. A transzform szakaszon ellentétes irányú, a túlnyúló szakaszokon azonos irányú, sőt akár azonos sebességű is lehet. Ez esetben kizárólag a nyírófeszültség alakítja ki a vetősíkot, de tényleges elmozdulás nincs. Magyarországon több transzkurrens vető található, ezek a Kárpát-medence aljzatának nagyobb darabjait választják el egymástól, a központi-alpi egységet, a és a . Ezeken belül is transzkurrens vetők határolják az őket alkotó pásztákat. Ezek nem tipikus transzkurrens vetők, mert a nyomai nem láthatók, ezért sokszor nem is annak nevezik őket, hanem egyszerű diszlokációs zónának. (hu)
|
