| dbo:abstract
|
- Trofim Gyenyiszovics Liszenko (oroszul: Трофим Денисович Лысенко; Karlivka, 1898. szeptember 29. – Kijev, 1976. november 20. ) ukrán származású biológus és , valójában áltudós. A szovjet kommunista párt egyik kegyeltjeként Ukrajna Tudományos Akadémiájának (1934) és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának (1939) tagja, a Szocialista Munka Hőse (1945), a Lenin-rend birtokosa, az háromszoros (1941, 1943, 1949) kitüntetettje. Liszenko minden realitást és józan észt nélkülöző munkáiban tagadta a mendeli öröklődés és a genetika elveit, tagadta a kromoszómák és a gének létét, tagadta a darwini szelekció szerepét, és ehelyett a növények nemesítésében Ivan Vlagyimirovics Micsurin tanaira hivatkozva a hibridizáció, és a lamarcki értelemben vett „alkalmazkodás” szerepét emelte ki. Tanai szerint ahogy az embert nevelni lehet, úgy a növényvilágot is a kommunizmus eszméire lehet szoktatni. A liszenkóizmus a szovjet tudomány kegyetlen, megtorló jellegű ága lett, akiknek ellenvéleménye volt, azok könnyen a Gulagon végezhették. Tevékenységét dilettantizmus és súlyos visszaesés követte a szovjet mezőgazdaságban és tudományban. (hu)
- Trofim Gyenyiszovics Liszenko (oroszul: Трофим Денисович Лысенко; Karlivka, 1898. szeptember 29. – Kijev, 1976. november 20. ) ukrán származású biológus és , valójában áltudós. A szovjet kommunista párt egyik kegyeltjeként Ukrajna Tudományos Akadémiájának (1934) és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának (1939) tagja, a Szocialista Munka Hőse (1945), a Lenin-rend birtokosa, az háromszoros (1941, 1943, 1949) kitüntetettje. Liszenko minden realitást és józan észt nélkülöző munkáiban tagadta a mendeli öröklődés és a genetika elveit, tagadta a kromoszómák és a gének létét, tagadta a darwini szelekció szerepét, és ehelyett a növények nemesítésében Ivan Vlagyimirovics Micsurin tanaira hivatkozva a hibridizáció, és a lamarcki értelemben vett „alkalmazkodás” szerepét emelte ki. Tanai szerint ahogy az embert nevelni lehet, úgy a növényvilágot is a kommunizmus eszméire lehet szoktatni. A liszenkóizmus a szovjet tudomány kegyetlen, megtorló jellegű ága lett, akiknek ellenvéleménye volt, azok könnyen a Gulagon végezhették. Tevékenységét dilettantizmus és súlyos visszaesés követte a szovjet mezőgazdaságban és tudományban. (hu)
|
