| dbo:abstract
|
- Tropoja község (albán Bashkia e Tropojës), 2015 előtt Tropoja kerület (Rrethi i Tropojës) Albánia hatvanegy, (wd) három községének egyike a megye északnyugati részén, amelyet nyugaton (wd), északon Montenegró, északkeleten és keleten Koszovó, délkeleten a szintén Kukës megyéhez tartozó (wd), délen pedig a Drin folyó, pontosabban az azon kialakított mesterséges víztározók, a (wd) és a Fierzai-tó határol. Az Albán-Alpok délkeleti régiójában fekvő vidék, itt található az ország második, egyúttal a Dinári-hegység legmagasabb csúcsa, a 2694 méter magas Jezerca, de számos hegye magasodik 2000 méter fölé. A magashegységi környezetet a Valbona völgye és a Tropojai-medence töri meg, ettől délkeletre már az 1000 métert is alig meghaladó középhegységi vonulatok vezetnek át a községen kívül fekvő Krumai-medence alacsonyabban fekvő területeire. Tropoja község területe 1043 km², lakossága 20 517 fő (2011), székhelye Bajram Curri (5340 fő, 2011), másik városi jogállású települése a mindössze 913 lakosú Fierza. A 2015-ben hatályba lépett közigazgatási reform óta nyolc alközségre oszlik, ezek: Bajram Curri, Bujan, Bytyç, Fierza, Lekbibaj, Llugaj, Margegaj és Tropoja. A keletre fekvő síkság felé nyitott vidék történelmileg Koszovóhoz tartozott, többségében iszlám vallású törzsei és szülöttei az albán nemzeti függetlenségi mozgalmak koszovói hadszínterein tevékenykedtek ((wd), Bajram Curri és mások). Albánia 1912-es függetlenné válását követően azonban a terület a fiatal országhoz került, Tropoja elszigetelődött korábbi piacvidékétől, a nyugati peremvidékén emelkedő magas hegyvonulatok pedig Albánia többi részétől zárták el. A kommunizmus évtizedeiben is elkerülték a nagy arányú fejlesztések: a korábbi Kolgecajt Bajram Curri néven néhány ezer lakosú várossá fejlesztették, Tropoja termelőszövetkezeti központ lett, 1978-ban pedig a Drin folyó felduzzasztásával, a Fierzai-tó kialakításával üzembe helyezték a fierzai Párt Fénye Vízerőművet. Az 1991-es rendszerváltást követően sem változott infrastrukturális helyzete, az 1990-es évek végére pedig csempészbandák és irreguláris koszovói katonák egyik fő fészke lett, ahol az albán kormány sem volt képes az akaratát érvényesíteni. A 2000-es évek elejére helyreállították a jogrendet Tropojában, és ha lassan is, de megindult a terület fejlődése, elsősorban idegenforgalmi jelentőségének köszönhetően. Hosszan tartó elzártsága és nehezen megközelíthetősége okán Tropoja legfőbb turisztikai vonzereje a szinte érintetlen természeti környezetben rejlik: itt található a Valbona-völgy Nemzeti Park, a Nikaj-mërturi Regionális Tájvédelmi Körzet, valamint a 2017 óta világörökségi védelmet élvező . A hagyományos népi építészetnek is számos szép példája maradt fenn községszerte, több településen állnak még az északalbánok körében a vérbosszúk idejére védelmet nyújtó erődházak, az ún. (wd). (hu)
- Tropoja község (albán Bashkia e Tropojës), 2015 előtt Tropoja kerület (Rrethi i Tropojës) Albánia hatvanegy, (wd) három községének egyike a megye északnyugati részén, amelyet nyugaton (wd), északon Montenegró, északkeleten és keleten Koszovó, délkeleten a szintén Kukës megyéhez tartozó (wd), délen pedig a Drin folyó, pontosabban az azon kialakított mesterséges víztározók, a (wd) és a Fierzai-tó határol. Az Albán-Alpok délkeleti régiójában fekvő vidék, itt található az ország második, egyúttal a Dinári-hegység legmagasabb csúcsa, a 2694 méter magas Jezerca, de számos hegye magasodik 2000 méter fölé. A magashegységi környezetet a Valbona völgye és a Tropojai-medence töri meg, ettől délkeletre már az 1000 métert is alig meghaladó középhegységi vonulatok vezetnek át a községen kívül fekvő Krumai-medence alacsonyabban fekvő területeire. Tropoja község területe 1043 km², lakossága 20 517 fő (2011), székhelye Bajram Curri (5340 fő, 2011), másik városi jogállású települése a mindössze 913 lakosú Fierza. A 2015-ben hatályba lépett közigazgatási reform óta nyolc alközségre oszlik, ezek: Bajram Curri, Bujan, Bytyç, Fierza, Lekbibaj, Llugaj, Margegaj és Tropoja. A keletre fekvő síkság felé nyitott vidék történelmileg Koszovóhoz tartozott, többségében iszlám vallású törzsei és szülöttei az albán nemzeti függetlenségi mozgalmak koszovói hadszínterein tevékenykedtek ((wd), Bajram Curri és mások). Albánia 1912-es függetlenné válását követően azonban a terület a fiatal országhoz került, Tropoja elszigetelődött korábbi piacvidékétől, a nyugati peremvidékén emelkedő magas hegyvonulatok pedig Albánia többi részétől zárták el. A kommunizmus évtizedeiben is elkerülték a nagy arányú fejlesztések: a korábbi Kolgecajt Bajram Curri néven néhány ezer lakosú várossá fejlesztették, Tropoja termelőszövetkezeti központ lett, 1978-ban pedig a Drin folyó felduzzasztásával, a Fierzai-tó kialakításával üzembe helyezték a fierzai Párt Fénye Vízerőművet. Az 1991-es rendszerváltást követően sem változott infrastrukturális helyzete, az 1990-es évek végére pedig csempészbandák és irreguláris koszovói katonák egyik fő fészke lett, ahol az albán kormány sem volt képes az akaratát érvényesíteni. A 2000-es évek elejére helyreállították a jogrendet Tropojában, és ha lassan is, de megindult a terület fejlődése, elsősorban idegenforgalmi jelentőségének köszönhetően. Hosszan tartó elzártsága és nehezen megközelíthetősége okán Tropoja legfőbb turisztikai vonzereje a szinte érintetlen természeti környezetben rejlik: itt található a Valbona-völgy Nemzeti Park, a Nikaj-mërturi Regionális Tájvédelmi Körzet, valamint a 2017 óta világörökségi védelmet élvező . A hagyományos népi építészetnek is számos szép példája maradt fenn községszerte, több településen állnak még az északalbánok körében a vérbosszúk idejére védelmet nyújtó erődházak, az ún. (wd). (hu)
|
