| dbo:abstract
|
- A trullói vagy másképp trullai vagy trulloszi zsinatok a neve a konstantinápolyi császári palota bolthajtásos termében (trullus) tartott 7. századi zsinatoknak. Az egyik a 680-ban tartott VI. közzsinat, a másik a 692-es ún. Quinisexta, mert 102 fegyelmi kánonjával az V. és VI. közzsinat kiegészítőjének tekintik, amelyben csak hitágazati határozatokat hoztak. A II. trullói zsinaton hozott kánonok, későbbi toldalékokkal együtt trullói kódex néven a 9. század közepéig a keleti egyház törvénytárát alkották. Ez a zsinat mintegy kodifikálta az addigi egyetemes és helyi zsinatok, valamint az egyházatyák kánonjait. Az 553-as II. konst. zsinat és 680-681 évi III. konst. zsinat kizárólag hitvitákkal foglalkozott, s így az egyházi fegyelemre vonatkozó tanokat nem is alkotott. A keleti egyház ebben a mulasztásban kereste a valláserkölcsi élet hanyatlását, s e panaszok elhallgattatása érdekében rendelte el II. Iusztinianosz bizánci császár (685-711), hogy az előző közzsinatok folytatására 691 szept. 1-ére egy új zsinat hívattasson össze ugyancsak a császárvárosba, melyet egyszerűen hatodik zsinatnak, «Sexta Synodus»-nak is neveznek. Az ortodox területen ez a zsinat a konstantinápolyi második és harmadik zsinat befejezésének tekinthető. Fenntarthatóbban alakította a keresztény ortodox gyakorlatot, mint bármely más tanácskozás. E trullói zsinattól kezdve állandó lett a keleti és nyugati egyház közti elhidegülés, s ha az egyházi közösség időnként helyreállt is, de ezután ismét csak megszakadt, míg végül is ez a két egyház között be nem következett 1054-ben az egyházszakadás. Ezt a 692. évi trullói zsinatot a római pápák nem nyilvánították ugyan ál-zsinatnak, de nem is fogadták el törvényesnek. (hu)
- A trullói vagy másképp trullai vagy trulloszi zsinatok a neve a konstantinápolyi császári palota bolthajtásos termében (trullus) tartott 7. századi zsinatoknak. Az egyik a 680-ban tartott VI. közzsinat, a másik a 692-es ún. Quinisexta, mert 102 fegyelmi kánonjával az V. és VI. közzsinat kiegészítőjének tekintik, amelyben csak hitágazati határozatokat hoztak. A II. trullói zsinaton hozott kánonok, későbbi toldalékokkal együtt trullói kódex néven a 9. század közepéig a keleti egyház törvénytárát alkották. Ez a zsinat mintegy kodifikálta az addigi egyetemes és helyi zsinatok, valamint az egyházatyák kánonjait. Az 553-as II. konst. zsinat és 680-681 évi III. konst. zsinat kizárólag hitvitákkal foglalkozott, s így az egyházi fegyelemre vonatkozó tanokat nem is alkotott. A keleti egyház ebben a mulasztásban kereste a valláserkölcsi élet hanyatlását, s e panaszok elhallgattatása érdekében rendelte el II. Iusztinianosz bizánci császár (685-711), hogy az előző közzsinatok folytatására 691 szept. 1-ére egy új zsinat hívattasson össze ugyancsak a császárvárosba, melyet egyszerűen hatodik zsinatnak, «Sexta Synodus»-nak is neveznek. Az ortodox területen ez a zsinat a konstantinápolyi második és harmadik zsinat befejezésének tekinthető. Fenntarthatóbban alakította a keresztény ortodox gyakorlatot, mint bármely más tanácskozás. E trullói zsinattól kezdve állandó lett a keleti és nyugati egyház közti elhidegülés, s ha az egyházi közösség időnként helyreállt is, de ezután ismét csak megszakadt, míg végül is ez a két egyház között be nem következett 1054-ben az egyházszakadás. Ezt a 692. évi trullói zsinatot a római pápák nem nyilvánították ugyan ál-zsinatnak, de nem is fogadták el törvényesnek. (hu)
|
