Property Value
dbo:abstract
  • Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók L4, L5 Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak. A Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett a feltételezett Theia bolygó, mely később a Földdel ütközve létrehozta a Holdat. A trójai kisbolygók többségének saját pályaelemei igen stabilak, ezért mozgásuk több millió évig periodikusnak tekinthető. A Jupiter kisbolygói jeges és igen sötét felszínű, egy inaktív üstököshöz hasonló égitestek. Ezek az égitestek a Jupiter pályáján, két csomóban keringenek. A Jupiter előtt kering az L4 Lagrange-pontban összesűrűsödött kisbolygók csoportja, az L5 Lagrange-pontban lévők pedig követik a Jupitert. A kisbolygókat csoportokba sorolták a csillagászok. Ezeknek a csoportoknak a tagjai egyazon keringési pálya mentén mozognak. A trójai kisbolygók a Jupiterrel közel azonos pályán keringenek a Nap körül, a Nap felől nézve 60 fokkal az óriásbolygó előtt és mögött haladva. A trójai elnevezés onnan származik, hogy a Jupiter esetében ezeket a kisbolygókat a Trójánál lezajlott csata hőseiről nevezték el, akiket az Iliasz ókori görög eposzban örökített meg Homérosz. Az 588 Achilles kisbolygót a csoport első tagját Max Wolf német csillagász fedezte fel 1906. február 22-én, amely a trójai hősről Akhilleuszról, Hektór legyőzőjéről kapta a nevét. A trójai kisbolygóknak mára mintegy 2000 objektuma vált ismertté.Újabban az Uránusz pályáján is találtak egy trójai kisbolygót, a -et. A Naprendszerben a legtöbb kisbolygó a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövezetben kering. Elsőként a Ceres törpebolygót fedezték fel 1801-ben. Ma már több tízezer kisbolygó ismert és lajstromozott, de számuk elérheti a több milliót is. (hu)
  • Trójai csoportnak azokat a kisbolygó- (aszteroida-) halmazokat nevezik a Naprendszerben, amelyek a bolygók L4, L5 Lagrange-pontjai (librációs pontjai) környékén csoportosulnak. A Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett a feltételezett Theia bolygó, mely később a Földdel ütközve létrehozta a Holdat. A trójai kisbolygók többségének saját pályaelemei igen stabilak, ezért mozgásuk több millió évig periodikusnak tekinthető. A Jupiter kisbolygói jeges és igen sötét felszínű, egy inaktív üstököshöz hasonló égitestek. Ezek az égitestek a Jupiter pályáján, két csomóban keringenek. A Jupiter előtt kering az L4 Lagrange-pontban összesűrűsödött kisbolygók csoportja, az L5 Lagrange-pontban lévők pedig követik a Jupitert. A kisbolygókat csoportokba sorolták a csillagászok. Ezeknek a csoportoknak a tagjai egyazon keringési pálya mentén mozognak. A trójai kisbolygók a Jupiterrel közel azonos pályán keringenek a Nap körül, a Nap felől nézve 60 fokkal az óriásbolygó előtt és mögött haladva. A trójai elnevezés onnan származik, hogy a Jupiter esetében ezeket a kisbolygókat a Trójánál lezajlott csata hőseiről nevezték el, akiket az Iliasz ókori görög eposzban örökített meg Homérosz. Az 588 Achilles kisbolygót a csoport első tagját Max Wolf német csillagász fedezte fel 1906. február 22-én, amely a trójai hősről Akhilleuszról, Hektór legyőzőjéről kapta a nevét. A trójai kisbolygóknak mára mintegy 2000 objektuma vált ismertté.Újabban az Uránusz pályáján is találtak egy trójai kisbolygót, a -et. A Naprendszerben a legtöbb kisbolygó a Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygóövezetben kering. Elsőként a Ceres törpebolygót fedezték fel 1801-ben. Ma már több tízezer kisbolygó ismert és lajstromozott, de számuk elérheti a több milliót is. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 527792 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 47859 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23675475 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Trójai csoport (hu)
  • Trójai csoport (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of