dbo:abstract
|
- Mint más tudományterületeknek, így a tudománykommunikáció területének is megvan a maga elméleti megalapozottsága. Több, mint ötven éven keresztül törekedtek újságírók, politikai döntéshozók, múzeumi kurátorok, tudósok és más a tudomány és a szélesebb közvélemény kapcsolatával foglalkozók a tudománykommunikáció fejlesztésére. A 19. század közepe óta az elsődleges probléma a tudományos gondolkodás és a tudományos munka támogatásának hiánya, mind szellemi, mind anyagi téren. A 70'-es évek közepén a közreműködésével készült kérdőíves vizsgálattal megpróbálták felmérni az általános tudást és attitűdöket a tudománnyal és a technológiával kapcsolatban. A tudományos műveltséggel, a tudomány fejlődésével kapcsolatos ténykérdések nyomán végzett mérések azt mutatták, - az évtől és az értelmezéstől függően - hogy az amerikai nyilvánosság csupán 5%-a volt "tudománytudatos" és csak a megkérdezettek 20%-a volt érdeklődő és tájékozódó. 1. ábra távolság érzékeltetése tudomány és közönség között (Rédey 2006.) (hu)
- Mint más tudományterületeknek, így a tudománykommunikáció területének is megvan a maga elméleti megalapozottsága. Több, mint ötven éven keresztül törekedtek újságírók, politikai döntéshozók, múzeumi kurátorok, tudósok és más a tudomány és a szélesebb közvélemény kapcsolatával foglalkozók a tudománykommunikáció fejlesztésére. A 19. század közepe óta az elsődleges probléma a tudományos gondolkodás és a tudományos munka támogatásának hiánya, mind szellemi, mind anyagi téren. A 70'-es évek közepén a közreműködésével készült kérdőíves vizsgálattal megpróbálták felmérni az általános tudást és attitűdöket a tudománnyal és a technológiával kapcsolatban. A tudományos műveltséggel, a tudomány fejlődésével kapcsolatos ténykérdések nyomán végzett mérések azt mutatták, - az évtől és az értelmezéstől függően - hogy az amerikai nyilvánosság csupán 5%-a volt "tudománytudatos" és csak a megkérdezettek 20%-a volt érdeklődő és tájékozódó. 1. ábra távolság érzékeltetése tudomány és közönség között (Rédey 2006.) (hu)
|