| dbo:abstract
|
- A tumo vagy tummo (tibeti: གཏུམ་ མོ་ , wylie: gtum-mo; szanszkrit: चण्ड, csaṇḍālī) a tibeti buddhizmusban használt fogalom. Hőt, meleget jelent, de a tibeti nyelvben ezt nem használják a mindennapi meleg kifejezésére. A szó a misztikus terminológiába tartozik, és belső hőt jelent. A tummo vagy hő-jóga Nárópa középkori buddhista misztikus hat tanításának egyike, amelyet Nárópa Hat Jógája néven is ismernek. A tibeti gyakorlatok titkos tudományának beavatottjai különböző tumókat ismernek: exoterikus tumót, amely spontán támad fel, és a misztikust fokozatosan „beburkolja az istenek meleg, puha köpenyébe”; ezoterikus tumót, amely kényelmes melegben tartja a remetéket a havas hegytetőkön; misztikus tumót, amelynek a „meleg” fogalmával csak nagyon távoli kapcsolata van, mert ez valójában a „mennyei üdvözülés” földi élménye. A titkos tanítás szerint tumo az a finom tűz is, amely melegíti a teremtő fluidumot, és beleviszi az energiát, míg végül a csa-k kicsiny csatornáin elárasztja az egész testet. A növekvő hőérzet vagy egyes esetekben a melegség érzete a kezdőknél csak a gyakorlat idejéig tart. Amikor befejeződik a légzési gyakorlat és az elme koncentrációja, fokozatosan újra kezdi érezni a hideget. Azoknál a tanítványoknál azonban, akik a gyakorlatokat évekig következetesen folytatják, a meleg gerjesztése szervezetük természetes funkciójává válik, és magától működésbe lép, amint lehűl az idő. A belső hőnek a forrása tibeti nyelven az rlung (<div class="mw-highlight mw-highlight-lang-text mw-content-ltr" dir="ltr"> <pre><span></span>རླུང</pre> </div> ) (wd), amelyet Indiában prána néven ismernek. A tummo egyik változatát Magyarországon is tanítják pránanadí néven, kiemelve a gyakorlatot a tibeti meditációs gyakorlatok szövevényes rendszeréből. (hu)
- A tumo vagy tummo (tibeti: གཏུམ་ མོ་ , wylie: gtum-mo; szanszkrit: चण्ड, csaṇḍālī) a tibeti buddhizmusban használt fogalom. Hőt, meleget jelent, de a tibeti nyelvben ezt nem használják a mindennapi meleg kifejezésére. A szó a misztikus terminológiába tartozik, és belső hőt jelent. A tummo vagy hő-jóga Nárópa középkori buddhista misztikus hat tanításának egyike, amelyet Nárópa Hat Jógája néven is ismernek. A tibeti gyakorlatok titkos tudományának beavatottjai különböző tumókat ismernek: exoterikus tumót, amely spontán támad fel, és a misztikust fokozatosan „beburkolja az istenek meleg, puha köpenyébe”; ezoterikus tumót, amely kényelmes melegben tartja a remetéket a havas hegytetőkön; misztikus tumót, amelynek a „meleg” fogalmával csak nagyon távoli kapcsolata van, mert ez valójában a „mennyei üdvözülés” földi élménye. A titkos tanítás szerint tumo az a finom tűz is, amely melegíti a teremtő fluidumot, és beleviszi az energiát, míg végül a csa-k kicsiny csatornáin elárasztja az egész testet. A növekvő hőérzet vagy egyes esetekben a melegség érzete a kezdőknél csak a gyakorlat idejéig tart. Amikor befejeződik a légzési gyakorlat és az elme koncentrációja, fokozatosan újra kezdi érezni a hideget. Azoknál a tanítványoknál azonban, akik a gyakorlatokat évekig következetesen folytatják, a meleg gerjesztése szervezetük természetes funkciójává válik, és magától működésbe lép, amint lehűl az idő. A belső hőnek a forrása tibeti nyelven az rlung (<div class="mw-highlight mw-highlight-lang-text mw-content-ltr" dir="ltr"> <pre><span></span>རླུང</pre> </div> ) (wd), amelyet Indiában prána néven ismernek. A tummo egyik változatát Magyarországon is tanítják pránanadí néven, kiemelve a gyakorlatot a tibeti meditációs gyakorlatok szövevényes rendszeréből. (hu)
|
