| dbo:abstract
|
- A Tyndall-jelenség kolloidokban lejátszódó jelenség. Elnevezését felfedezőjéről, John Tyndall-ról kapta. A jelenség során a kolloidokba érkező fényt a kolloidban lévő részecskék szórják. A szóródási jelenség akkor a legerősebb, ha a szóró részecskék sugara a fény hullámhosszához hasonló: , ahol „r” a részecskék sugara és „λ” a beeső fény hullámhossza. A részecskék a fényt sokkal nagyobb valószínűséggel szórják tovább a beérkező fotonok mozgási irányával megegyező irányban. A jelenség a hétköznapi életben is gyakran megfigyelhető. Ilyen például a felhők közül előbukkanó napsugár pászma, vagy a zseblámpa fénye ködös, párás időben. A fogalom eredetileg csupán azt jelentette, hogy a kolloid oldaton áthaladó fény polarizált fényként halad tovább. A Tyndall-jelenségen alapul az . (hu)
- A Tyndall-jelenség kolloidokban lejátszódó jelenség. Elnevezését felfedezőjéről, John Tyndall-ról kapta. A jelenség során a kolloidokba érkező fényt a kolloidban lévő részecskék szórják. A szóródási jelenség akkor a legerősebb, ha a szóró részecskék sugara a fény hullámhosszához hasonló: , ahol „r” a részecskék sugara és „λ” a beeső fény hullámhossza. A részecskék a fényt sokkal nagyobb valószínűséggel szórják tovább a beérkező fotonok mozgási irányával megegyező irányban. A jelenség a hétköznapi életben is gyakran megfigyelhető. Ilyen például a felhők közül előbukkanó napsugár pászma, vagy a zseblámpa fénye ködös, párás időben. A fogalom eredetileg csupán azt jelentette, hogy a kolloid oldaton áthaladó fény polarizált fényként halad tovább. A Tyndall-jelenségen alapul az . (hu)
|
