| dbo:abstract
|
- A társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva és azokhoz igazodik. E felfogás összhangban van Weber klasszikus meghatározásával, amely szerint "Társadalmi cselekvésnek (...) az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében mások viselkedéséhez igazodik." Más megfogalmazásban a társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely mások múltbeli, jelenbeli vagy a jövőben várható viselkedéséhez igazodik. (I.m.:51) Egyes szerzők a társadalmi cselekvés fogalmának meghatározásában csak a cselekvések másokra gyakorolt tényleges hatásait veszik figyelembe. Mások szerint a társadalmi cselekvés motívumai eleve magukban foglalják a másokra való ráhatást, illetve a másokhoz való igazodást. A társadalmi cselekvés nem azonos többek egyforma cselekvésével. Pl. Ha elkezd esni az eső, és az utcán sokan egyszerre nyitják ki az esernyőjüket, akkor az egyes ember cselekvése (rendszerint) nem a másik ember cselekvéséhez igazodik, hanem mindnyájuk cselekvését egyformán a nedvesség elleni védekezés igénye befolyásolja. (hu)
- A társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva és azokhoz igazodik. E felfogás összhangban van Weber klasszikus meghatározásával, amely szerint "Társadalmi cselekvésnek (...) az olyan cselekvést nevezzük, amely a cselekvő vagy a cselekvők által szándékolt értelme szerint mások viselkedésére van vonatkoztatva, és menetében mások viselkedéséhez igazodik." Más megfogalmazásban a társadalmi cselekvés olyan cselekvés, amely mások múltbeli, jelenbeli vagy a jövőben várható viselkedéséhez igazodik. (I.m.:51) Egyes szerzők a társadalmi cselekvés fogalmának meghatározásában csak a cselekvések másokra gyakorolt tényleges hatásait veszik figyelembe. Mások szerint a társadalmi cselekvés motívumai eleve magukban foglalják a másokra való ráhatást, illetve a másokhoz való igazodást. A társadalmi cselekvés nem azonos többek egyforma cselekvésével. Pl. Ha elkezd esni az eső, és az utcán sokan egyszerre nyitják ki az esernyőjüket, akkor az egyes ember cselekvése (rendszerint) nem a másik ember cselekvéséhez igazodik, hanem mindnyájuk cselekvését egyformán a nedvesség elleni védekezés igénye befolyásolja. (hu)
|
