Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A téridÅ‘ a fizikában egy matematikai modell, ami egy egyesÃti a teret és az idÅ‘t, a Világegyetem szerkezetét leÃrva. A téridÅ‘ általában egy négydimenziós koordináta-rendszer, három tér- és egy idÅ‘dimenzióval; a rendszer pontjai egy-egy eseménynek felelnek meg. A relativitáselmélet elÅ‘tti fizika a téridÅ‘ geometriáját euklideszinek, a tér- és idÅ‘dimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedÅ‘ testektÅ‘l függetlennek tekintette; a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridÅ‘ Minkowski-geometriával Ãrható le, és a benne egymáshoz képest mozgó mást-mást érzékelnek térnek és idÅ‘nek; a pontos összefüggést a Lorentz-transzformáció adja meg. Az általános relativitáselmélet szerint pedig az anyag meggörbÃti maga körül a téridÅ‘t, ami egy Riemann-geometriával jellemezhetÅ‘. Egyes modern kozmológiai elképzelések, mint például a húrelmélet pedig négynél több dimenziót feltételeznek, noha ezek az extra dimenziók kompaktak, a Planck-hosszal összemérhetÅ‘en kis méretűek, ezért a makroszkopikus hétköznapi életben nem látjuk Å‘ket. (hu)
- A téridÅ‘ a fizikában egy matematikai modell, ami egy egyesÃti a teret és az idÅ‘t, a Világegyetem szerkezetét leÃrva. A téridÅ‘ általában egy négydimenziós koordináta-rendszer, három tér- és egy idÅ‘dimenzióval; a rendszer pontjai egy-egy eseménynek felelnek meg. A relativitáselmélet elÅ‘tti fizika a téridÅ‘ geometriáját euklideszinek, a tér- és idÅ‘dimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedÅ‘ testektÅ‘l függetlennek tekintette; a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridÅ‘ Minkowski-geometriával Ãrható le, és a benne egymáshoz képest mozgó mást-mást érzékelnek térnek és idÅ‘nek; a pontos összefüggést a Lorentz-transzformáció adja meg. Az általános relativitáselmélet szerint pedig az anyag meggörbÃti maga körül a téridÅ‘t, ami egy Riemann-geometriával jellemezhetÅ‘. Egyes modern kozmológiai elképzelések, mint például a húrelmélet pedig négynél több dimenziót feltételeznek, noha ezek az extra dimenziók kompaktak, a Planck-hosszal összemérhetÅ‘en kis méretűek, ezért a makroszkopikus hétköznapi életben nem látjuk Å‘ket. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 2333 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
dct:subject
| |
rdfs:comment
|
- A téridÅ‘ a fizikában egy matematikai modell, ami egy egyesÃti a teret és az idÅ‘t, a Világegyetem szerkezetét leÃrva. A téridÅ‘ általában egy négydimenziós koordináta-rendszer, három tér- és egy idÅ‘dimenzióval; a rendszer pontjai egy-egy eseménynek felelnek meg. A relativitáselmélet elÅ‘tti fizika a téridÅ‘ geometriáját euklideszinek, a tér- és idÅ‘dimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedÅ‘ testektÅ‘l függetlennek tekintette; a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridÅ‘ Minkowski-geometriával Ãrható le, és a benne egymáshoz képest mozgó mást-mást érzékelnek térnek és idÅ‘nek; a pontos összefüggést a Lorentz-transzformáció adja meg. Az általános relativitáselmélet szerint pedig az anyag meggörbÃti maga körül a téridÅ‘t, ami egy Riemann-geometriával jellemezhetÅ‘. Egyes modern kozmol (hu)
- A téridÅ‘ a fizikában egy matematikai modell, ami egy egyesÃti a teret és az idÅ‘t, a Világegyetem szerkezetét leÃrva. A téridÅ‘ általában egy négydimenziós koordináta-rendszer, három tér- és egy idÅ‘dimenzióval; a rendszer pontjai egy-egy eseménynek felelnek meg. A relativitáselmélet elÅ‘tti fizika a téridÅ‘ geometriáját euklideszinek, a tér- és idÅ‘dimenziókat egymástól és a bennük elhelyezkedÅ‘ testektÅ‘l függetlennek tekintette; a speciális relativitáselmélet szerint azonban a téridÅ‘ Minkowski-geometriával Ãrható le, és a benne egymáshoz képest mozgó mást-mást érzékelnek térnek és idÅ‘nek; a pontos összefüggést a Lorentz-transzformáció adja meg. Az általános relativitáselmélet szerint pedig az anyag meggörbÃti maga körül a téridÅ‘t, ami egy Riemann-geometriával jellemezhetÅ‘. Egyes modern kozmol (hu)
|
rdfs:label
|
- Téridő (hu)
- Téridő (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |