| dbo:abstract
|
- A tíz-sorosok mestere Weöres Sándor által feltételezett 15. századi versszerző, „az első felismerhető költő-személyiség a magyar nyelvű irodalomban”. Már Szilády Áron is lehetségesnek tartotta, hogy a Winkler-kódexben olvasható két rövid intelem: Asztalnak szent dícsérete és Jó és gonosz szerzetesnek dícséreti és szidalma egyazon szerzőtől származik; Horváth Cyrill pedig utóbbi vers és az ugyanebben a kódexben lévő Szent ének, ki dícséri Szíz Máriát és az ő szent fiát egy egyező – bár kétségtelenül sztereotip – sorára („szeretetnek rózsája”) hívta fel a figyelmet. Weöres Sándor ezen szövegek, valamint a Példák Könyvében lévő Istenes élet regulái több jellegzetessége alapján igazolhatónak vélte, hogy a művek egy szerzőtől származnak. A kódex-szövegek mind másolatok, a Wikler-kódexéi 1506-ban, a Példák Könyvében lévő 1510-ben készült, de nyelvezetük alapján korábban keletkeztek, Mátyás vagy II. Ulászló idejében, vagyis a tíz-sorosok mestere Janus Pannonius kortársa volt. (hu)
- A tíz-sorosok mestere Weöres Sándor által feltételezett 15. századi versszerző, „az első felismerhető költő-személyiség a magyar nyelvű irodalomban”. Már Szilády Áron is lehetségesnek tartotta, hogy a Winkler-kódexben olvasható két rövid intelem: Asztalnak szent dícsérete és Jó és gonosz szerzetesnek dícséreti és szidalma egyazon szerzőtől származik; Horváth Cyrill pedig utóbbi vers és az ugyanebben a kódexben lévő Szent ének, ki dícséri Szíz Máriát és az ő szent fiát egy egyező – bár kétségtelenül sztereotip – sorára („szeretetnek rózsája”) hívta fel a figyelmet. Weöres Sándor ezen szövegek, valamint a Példák Könyvében lévő Istenes élet regulái több jellegzetessége alapján igazolhatónak vélte, hogy a művek egy szerzőtől származnak. A kódex-szövegek mind másolatok, a Wikler-kódexéi 1506-ban, a Példák Könyvében lévő 1510-ben készült, de nyelvezetük alapján korábban keletkeztek, Mátyás vagy II. Ulászló idejében, vagyis a tíz-sorosok mestere Janus Pannonius kortársa volt. (hu)
|
