| dbo:abstract
|
- A töltény egy olyan, többnyire lövés leadására nem alkalmas lőfegyver-eszköz, amely a felsorolt alkotóelemek: szilárd lövedék, hajítótöltet (robbanótöltet), gyújtóelegy (ill. csappantyú) és az ezeket egybefoglaló hüvely közül egyet vagy többet nélkülöz.Kivételt képez a definíció alól a vaktöltény és a gáztöltény, amelyek, noha nem rendelkeznek szilárd lövedékkel, de lövés leadására egyaránt alkalmasak. Továbbá előbbi annak gyakorlására, utóbbi pedig különböző mértékű és minőségű gáztámadásra lett kifejlesztve. Jelenleg a magyar jogrendben és a szakmai terminológiában hivatalosan nem létezik szabatos és pontos töltény-definíció. Külföldi (pl. angolszász és német) definíciókban csak a töltény szerepel, az egyes csöves tűzfegyverekhez rendszeresített töltényeket nem választják külön lőszerekre is, tehát az adott fegyverhez rendszeresített „lőanyag” (gyakorló-, vak-, élestöltény stb.) egységesen tölténynek minősül. A hatályos magyar jogszabályok szerint a töltény egyik speciális fajtája a lőszer (mint élestöltény), amely a fent megnevezett elemeket együttesen tartalmazza és lövés leadására tervezték. Ez a meghatározás beleilleszkedik a 20. század eleje óta Magyarországon alkalmazott töltény fogalmába (lásd korabeli fegyverkezelési és lőutasításokat). 1841-ben német feltaláló készített először papírhüvelyű töltényt. (hu)
- A töltény egy olyan, többnyire lövés leadására nem alkalmas lőfegyver-eszköz, amely a felsorolt alkotóelemek: szilárd lövedék, hajítótöltet (robbanótöltet), gyújtóelegy (ill. csappantyú) és az ezeket egybefoglaló hüvely közül egyet vagy többet nélkülöz.Kivételt képez a definíció alól a vaktöltény és a gáztöltény, amelyek, noha nem rendelkeznek szilárd lövedékkel, de lövés leadására egyaránt alkalmasak. Továbbá előbbi annak gyakorlására, utóbbi pedig különböző mértékű és minőségű gáztámadásra lett kifejlesztve. Jelenleg a magyar jogrendben és a szakmai terminológiában hivatalosan nem létezik szabatos és pontos töltény-definíció. Külföldi (pl. angolszász és német) definíciókban csak a töltény szerepel, az egyes csöves tűzfegyverekhez rendszeresített töltényeket nem választják külön lőszerekre is, tehát az adott fegyverhez rendszeresített „lőanyag” (gyakorló-, vak-, élestöltény stb.) egységesen tölténynek minősül. A hatályos magyar jogszabályok szerint a töltény egyik speciális fajtája a lőszer (mint élestöltény), amely a fent megnevezett elemeket együttesen tartalmazza és lövés leadására tervezték. Ez a meghatározás beleilleszkedik a 20. század eleje óta Magyarországon alkalmazott töltény fogalmába (lásd korabeli fegyverkezelési és lőutasításokat). 1841-ben német feltaláló készített először papírhüvelyű töltényt. (hu)
|
