Property Value
dbo:abstract
  • A törpék (dvärgar, óskandinávul dvergar, e.sz. dvergr) kicsi, alacsony lények a skandináv mitológiában. Kövek és sziklák alatt laktak, és ők jelképezték a föld belsejében titokzatosan ható természeti erőket. A völva jövendölése (Völuspa) szerint a földön nem ismerték a szegénységet, mielőtt a három sorsistennő (nornák) meg nem érkezik Jotunheimből, és a monda szerint ez lenne az oka annak, hogy az istenek megteremtették a törpék hadát. Az Eddában A völva jövendölése énekben több szakasz (11-16), az úgynevezett Dvergatal (törpék lajstroma), sorolja fel a törpék nevét. Snorre Sturlasson leírása szerint mielőtt értelmet és emberi formát kaptak volna, férgek voltak Ymir óriás húsában. Általában csúnya, nagy-orrú, piszkos-barna bőrű és a világosságot kerülő lényeknek tartották őket. Egyes törpék neve arra utal, hogy eredetileg halálszellemnek vagy az ősök kísérteteinek szánták, például Nár, (holttest); Bláin, kék (a halál színe); Dáinn, halál. Egy varázskalap (dvärghatt), vagy néha varázsköpeny segítségével láthatatlanná tudtak válni. Az Alvisz-énekben (verses Edda) Thor becsapja Alvisz törpét. Ráveszi, hogy kinyilatkoztassa végtelen tudását, s az addig sorolja fel mindet, míg feljön a nap, és akkor kővé válik. Ily rengeteg rúnát,irdatlan ősi kincsetkinek keble is őriz?Felfedem fondorlatom,eszeden mégis túljártam:véged van, törpe, napfényben,s a terem, íme, tündököl. Más történetekben a napfénynek nincs semmiféle hatása a törpékre. Legjobban akkor érzik magukat, amikor a barlangjaikat díszíthetik, fantasztikus földalatti termeket alkothatnak, megvilágíthatják az aranyteléreket úgy, hogy azok a barlangok tavaiban tükröződjenek. A díszítés iránti érdeklődésük és az állandó kutatás nemesfémek után kitűnő kovácsokká tette őket. A hatalmuk a természet rejtett erői felett, különösen a kovácsolás mesterségében, nagyrabecsült szaktudást szerzett nekik. Őket bízzák meg a legkülönbözőbb fegyverek és szerszámok készítésével, nem csak az emberek és az elfek, hanem az istenek is. Ők készítették Odin dárdáját és karpántját, a Gungnirt és a Draupnirt, Thor kalapácsát, a Mjölnirt, Frey hajóját, a Skidbladnirt, valamint Sif aranyhaját. Az Eddán kívül több ősi-mesében (fornaldsagor) mint ügyes kézművesek. A Völsungasaganban Andvari egy bűvös gyűrűt kovácsol (Andvaranaut), amellyel aranyat lehet csinálni. A fia, Regin összekovácsolja Szigurd meghasadt kardját, a Gramot. A Hervor mondákban a két törpe Durin és Dvalin kovácsolja a csodálatos kardot, a Tyrfinget. A törpék nemcsak fémekkel, hanem fával is dolgoztak, és nem létezett olyan teremtmény a földön, aki túlszárnyalta volna a ő ügyességüket. Amennyire szeretik a szilárd sziklákat, ugyanúgy irtóznak a víztől és a napsütéstől. A törpéket rosszindulatú nemzetségnek tartják. Veszélyesek, ellenséges beállítottságúak és kerülik az embereket, de néha üzletet kötnek velük. Az istenekkel szemben is ellenségesek, alattomosak és számítók. Egy leigázott és sanyargatott nemzetség, de kitartóak, szívósak és kemények, akár a szikla. Büszke faj és könnyen feldühödnek. Irigyelik az álfokat/elfeket, de ugyanakkor lenézik azok könnyedén vett és egyszerű életét. Néhány törpének a neve kozmogonikus értelmű, mint Ny (Felbukkanó), és Nedan (Tovatűnő), amelyek a Hold fázisait irányítják, vagy Nordre, Sudre, Austre és Vestre (Északi, Déli, Keleti, Nyugati), akik az égboltot tartják fent a négy sarkánál. Paracelsus szerint a szirének, óriások, törpék, stb. létezésének oka nem az, hogy valaki fölött őrködjenek, hanem az, hogy figyelmeztető jel (ómen) legyen az emberiségnek. A törpéket nagy ínséggel hozzák kapcsolatba az emberek. Az újabb népi mondákban is sokszor előfordulnak a törpék. Kielégítő magyarázatot a "dvärg" szó nyelvi eredetére még nem találtak. (hu)
  • A törpék (dvärgar, óskandinávul dvergar, e.sz. dvergr) kicsi, alacsony lények a skandináv mitológiában. Kövek és sziklák alatt laktak, és ők jelképezték a föld belsejében titokzatosan ható természeti erőket. A völva jövendölése (Völuspa) szerint a földön nem ismerték a szegénységet, mielőtt a három sorsistennő (nornák) meg nem érkezik Jotunheimből, és a monda szerint ez lenne az oka annak, hogy az istenek megteremtették a törpék hadát. Az Eddában A völva jövendölése énekben több szakasz (11-16), az úgynevezett Dvergatal (törpék lajstroma), sorolja fel a törpék nevét. Snorre Sturlasson leírása szerint mielőtt értelmet és emberi formát kaptak volna, férgek voltak Ymir óriás húsában. Általában csúnya, nagy-orrú, piszkos-barna bőrű és a világosságot kerülő lényeknek tartották őket. Egyes törpék neve arra utal, hogy eredetileg halálszellemnek vagy az ősök kísérteteinek szánták, például Nár, (holttest); Bláin, kék (a halál színe); Dáinn, halál. Egy varázskalap (dvärghatt), vagy néha varázsköpeny segítségével láthatatlanná tudtak válni. Az Alvisz-énekben (verses Edda) Thor becsapja Alvisz törpét. Ráveszi, hogy kinyilatkoztassa végtelen tudását, s az addig sorolja fel mindet, míg feljön a nap, és akkor kővé válik. Ily rengeteg rúnát,irdatlan ősi kincsetkinek keble is őriz?Felfedem fondorlatom,eszeden mégis túljártam:véged van, törpe, napfényben,s a terem, íme, tündököl. Más történetekben a napfénynek nincs semmiféle hatása a törpékre. Legjobban akkor érzik magukat, amikor a barlangjaikat díszíthetik, fantasztikus földalatti termeket alkothatnak, megvilágíthatják az aranyteléreket úgy, hogy azok a barlangok tavaiban tükröződjenek. A díszítés iránti érdeklődésük és az állandó kutatás nemesfémek után kitűnő kovácsokká tette őket. A hatalmuk a természet rejtett erői felett, különösen a kovácsolás mesterségében, nagyrabecsült szaktudást szerzett nekik. Őket bízzák meg a legkülönbözőbb fegyverek és szerszámok készítésével, nem csak az emberek és az elfek, hanem az istenek is. Ők készítették Odin dárdáját és karpántját, a Gungnirt és a Draupnirt, Thor kalapácsát, a Mjölnirt, Frey hajóját, a Skidbladnirt, valamint Sif aranyhaját. Az Eddán kívül több ősi-mesében (fornaldsagor) mint ügyes kézművesek. A Völsungasaganban Andvari egy bűvös gyűrűt kovácsol (Andvaranaut), amellyel aranyat lehet csinálni. A fia, Regin összekovácsolja Szigurd meghasadt kardját, a Gramot. A Hervor mondákban a két törpe Durin és Dvalin kovácsolja a csodálatos kardot, a Tyrfinget. A törpék nemcsak fémekkel, hanem fával is dolgoztak, és nem létezett olyan teremtmény a földön, aki túlszárnyalta volna a ő ügyességüket. Amennyire szeretik a szilárd sziklákat, ugyanúgy irtóznak a víztől és a napsütéstől. A törpéket rosszindulatú nemzetségnek tartják. Veszélyesek, ellenséges beállítottságúak és kerülik az embereket, de néha üzletet kötnek velük. Az istenekkel szemben is ellenségesek, alattomosak és számítók. Egy leigázott és sanyargatott nemzetség, de kitartóak, szívósak és kemények, akár a szikla. Büszke faj és könnyen feldühödnek. Irigyelik az álfokat/elfeket, de ugyanakkor lenézik azok könnyedén vett és egyszerű életét. Néhány törpének a neve kozmogonikus értelmű, mint Ny (Felbukkanó), és Nedan (Tovatűnő), amelyek a Hold fázisait irányítják, vagy Nordre, Sudre, Austre és Vestre (Északi, Déli, Keleti, Nyugati), akik az égboltot tartják fent a négy sarkánál. Paracelsus szerint a szirének, óriások, törpék, stb. létezésének oka nem az, hogy valaki fölött őrködjenek, hanem az, hogy figyelmeztető jel (ómen) legyen az emberiségnek. A törpéket nagy ínséggel hozzák kapcsolatba az emberek. Az újabb népi mondákban is sokszor előfordulnak a törpék. Kielégítő magyarázatot a "dvärg" szó nyelvi eredetére még nem találtak. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1046957 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 9434 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23452873 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Törpék (hu)
  • Törpék (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of