| dbo:abstract
|
- Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik. Két közeg hullámtani szempontból különböző, ha bennük ugyanannak a hullámnak különböző a . Hullámtanilag sűrűbbnek (illetve ritkábbnak) nevezünk egy közeget, ha kisebb (illetve nagyobb) benne a hullám terjedési sebessége: csűrűbb= itt a hullámoknak kisebb a sebessége,critkább= itt nagyobb a sebessége. A két közeg anyagának hullámtörő képességét jellemző ún. relatív törésmutató a terjedési sebességek hányadosa, jele: n2,1, azaz A törésmutató két közeg anyagi minőségére jellemző állandó. Az egyszerűség és a szemléletesség kedvéért a továbbiakban homogén közegeket vizsgálunk, amelyekben a hullám terjedési sebessége minden irányban azonos, a közegek határát pedig egyenesnek vagy síknak választjuk. (hu)
- Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik. Két közeg hullámtani szempontból különböző, ha bennük ugyanannak a hullámnak különböző a . Hullámtanilag sűrűbbnek (illetve ritkábbnak) nevezünk egy közeget, ha kisebb (illetve nagyobb) benne a hullám terjedési sebessége: csűrűbb= itt a hullámoknak kisebb a sebessége,critkább= itt nagyobb a sebessége. A két közeg anyagának hullámtörő képességét jellemző ún. relatív törésmutató a terjedési sebességek hányadosa, jele: n2,1, azaz A törésmutató két közeg anyagi minőségére jellemző állandó. Az egyszerűség és a szemléletesség kedvéért a továbbiakban homogén közegeket vizsgálunk, amelyekben a hullám terjedési sebessége minden irányban azonos, a közegek határát pedig egyenesnek vagy síknak választjuk. (hu)
|
