| dbo:abstract
|
- Az Izland elleni hajókon történő rablótámadásokat (portyázását) Északnyugat-Afrikából érkezett, zömében arab, berber és részben török martalócok hajtották végre 1627 nyarán. A kalózhajók Algír és a marokkói Szale városaiból érkeztek, amelyek az Oszmán Birodalom vazallusai voltak. A török-arab kalózok három helyen intéztek támadást a szigeten, levágtak 50 helyi lakost, valamint közel 400 embert foglyul ejtettek és rabszolgának hurcoltak el. Ezzel szemben francia szerző 800 elhurcolt személyről tesz említést egy 1666-ban kelt könyvében, állítását pedig egy Algériában élő izlandi rabszolga elbeszélésére alapozza. A fogságba hurcoltak közül többen sose tértek vissza. Az akkor igen szegény sziget lakosainak csak hosszú évek elteltével 50 embert sikerült kimenteniük a rabságból, de volt aki már nem tért vissza a szigetre. Izlandot korábban és később is számos nép kalóztámadásai sújtották: így skandinávok, angolok, írek, hollandok, németek, franciák, spanyolok, stb. A muzulmán kalózok portyázásainak emléke a helyi szájhagyományban és irodalomban is megőrződött, amelyet az utókor Tyrkjaránið-nak (Törökdúlás) nevezett el. Mértékét tekintve ugyanakkor az addigi legsúlyosabb Izlandot ért külső támadás volt. (hu)
- Az Izland elleni hajókon történő rablótámadásokat (portyázását) Északnyugat-Afrikából érkezett, zömében arab, berber és részben török martalócok hajtották végre 1627 nyarán. A kalózhajók Algír és a marokkói Szale városaiból érkeztek, amelyek az Oszmán Birodalom vazallusai voltak. A török-arab kalózok három helyen intéztek támadást a szigeten, levágtak 50 helyi lakost, valamint közel 400 embert foglyul ejtettek és rabszolgának hurcoltak el. Ezzel szemben francia szerző 800 elhurcolt személyről tesz említést egy 1666-ban kelt könyvében, állítását pedig egy Algériában élő izlandi rabszolga elbeszélésére alapozza. A fogságba hurcoltak közül többen sose tértek vissza. Az akkor igen szegény sziget lakosainak csak hosszú évek elteltével 50 embert sikerült kimenteniük a rabságból, de volt aki már nem tért vissza a szigetre. Izlandot korábban és később is számos nép kalóztámadásai sújtották: így skandinávok, angolok, írek, hollandok, németek, franciák, spanyolok, stb. A muzulmán kalózok portyázásainak emléke a helyi szájhagyományban és irodalomban is megőrződött, amelyet az utókor Tyrkjaránið-nak (Törökdúlás) nevezett el. Mértékét tekintve ugyanakkor az addigi legsúlyosabb Izlandot ért külső támadás volt. (hu)
|
