| dbo:abstract
|
- A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a túlélés analízis az a részterület, mely biológiai organizmusok és műszaki rendszerek élettartamával foglalkozik. A túlélés analízist a mérnöki tudományokban vagy megbízhatósági analízisnek, megbízhatósági modellezésnek hívják. A közgazdaságban és a szociológiában időtartam/futamidő analízisnek is hívják. A túlélés analízis egy esemény bekövetkezésének időpontját vizsgálja. Ez az esemény gyakran valamilyen állapot vagy folyamat végét vagy valaminek a meghibásodását jelenti. Általában egy – és nem több – esemény bekövetkezése az analízis tárgya. Az úgynevezett számolási folyamat elméletben több koncepció is ismert, mely rugalmasságot ad az analízisnek azzal, hogy lehetővé tesz több egyidejű vagy sorrendi esemény vizsgálatát. Ilyen modellben a szignifikáns esemény nem vet véget az életútnak, vagy a vizsgált tárgynak; például ilyen eset, amikor egy ember többször is börtönbe kerül, vagy egy visszaeső alkoholista, vagy aki többször is elválik és újra házasodik. A túlélés analízis, és ehhez kapcsolódó számolási folyamat elmélet nem csak emberekkel kapcsolatos eseményekre vonatkozik, hanem elektronikus, mechanikus rendszerekre, készülékekre is. Például a túlélés analízis megpróbál választ adni a következőkre is: a népesség mekkora része ér meg egy kort; az e kor fölött levők milyen arányban halnak meg vagy betegednek meg egy adott időn belül, milyen mértékben okoznak halált vagy meghibásodást többszörös okok. Hogyan befolyásolják partikuláris körülmények a túlélést, úgy embereknél, mint műszaki eszközöknél. Ahhoz, hogy az ilyen kérdésekre válaszolni lehessen, az élettartam fogalmának (vagy általánosan: az esemény bekövetkezésének) pontos definíciójára van szükség. Biológiai vizsgálatoknál pl. a halál kellőképpen egyértelmű végállapot, mechanikai vizsgálatoknál azonban sokféle hiba fordulhat elő: a hiba lehet olyan, hogy csak egy bizonyos mértékig befolyásolja az eszköz működést és attól az még nem válik teljesen működésképtelenné vagy használhatatlanná; de lehet olyan is, amitől az eszköz már használhatatlan. Biológia rendszereknél is lehet többféle “meghibásodás”, például egy szívroham, melyből szerencsés esetben teljesen fel lehet épülni, de nem szerencsés esetben végzetes lehet. Az itt tárgyalt elmélet jól definiált eseményeket feltételez. Ha az események nem ilyenek, akkor más elméletek alkalmazandók. A feltételezett események egyszer fordulnak elő. Amikor egyes események többször is előfordulhatnak, azt a rendszermegbízhatósági vizsgálatok során lehet értékelni. Ez a szócikk elsődlegesen a biológiai túlélés elemzésével foglalkozik, de ez csak az egyszerűbb tárgyalás miatt van. A mechanikai hibásodásra érvényes ekvivalens formulákat megkaphatjuk, ha behelyettesítjük a hibákat a halál helyére. (hu)
- A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a túlélés analízis az a részterület, mely biológiai organizmusok és műszaki rendszerek élettartamával foglalkozik. A túlélés analízist a mérnöki tudományokban vagy megbízhatósági analízisnek, megbízhatósági modellezésnek hívják. A közgazdaságban és a szociológiában időtartam/futamidő analízisnek is hívják. A túlélés analízis egy esemény bekövetkezésének időpontját vizsgálja. Ez az esemény gyakran valamilyen állapot vagy folyamat végét vagy valaminek a meghibásodását jelenti. Általában egy – és nem több – esemény bekövetkezése az analízis tárgya. Az úgynevezett számolási folyamat elméletben több koncepció is ismert, mely rugalmasságot ad az analízisnek azzal, hogy lehetővé tesz több egyidejű vagy sorrendi esemény vizsgálatát. Ilyen modellben a szignifikáns esemény nem vet véget az életútnak, vagy a vizsgált tárgynak; például ilyen eset, amikor egy ember többször is börtönbe kerül, vagy egy visszaeső alkoholista, vagy aki többször is elválik és újra házasodik. A túlélés analízis, és ehhez kapcsolódó számolási folyamat elmélet nem csak emberekkel kapcsolatos eseményekre vonatkozik, hanem elektronikus, mechanikus rendszerekre, készülékekre is. Például a túlélés analízis megpróbál választ adni a következőkre is: a népesség mekkora része ér meg egy kort; az e kor fölött levők milyen arányban halnak meg vagy betegednek meg egy adott időn belül, milyen mértékben okoznak halált vagy meghibásodást többszörös okok. Hogyan befolyásolják partikuláris körülmények a túlélést, úgy embereknél, mint műszaki eszközöknél. Ahhoz, hogy az ilyen kérdésekre válaszolni lehessen, az élettartam fogalmának (vagy általánosan: az esemény bekövetkezésének) pontos definíciójára van szükség. Biológiai vizsgálatoknál pl. a halál kellőképpen egyértelmű végállapot, mechanikai vizsgálatoknál azonban sokféle hiba fordulhat elő: a hiba lehet olyan, hogy csak egy bizonyos mértékig befolyásolja az eszköz működést és attól az még nem válik teljesen működésképtelenné vagy használhatatlanná; de lehet olyan is, amitől az eszköz már használhatatlan. Biológia rendszereknél is lehet többféle “meghibásodás”, például egy szívroham, melyből szerencsés esetben teljesen fel lehet épülni, de nem szerencsés esetben végzetes lehet. Az itt tárgyalt elmélet jól definiált eseményeket feltételez. Ha az események nem ilyenek, akkor más elméletek alkalmazandók. A feltételezett események egyszer fordulnak elő. Amikor egyes események többször is előfordulhatnak, azt a rendszermegbízhatósági vizsgálatok során lehet értékelni. Ez a szócikk elsődlegesen a biológiai túlélés elemzésével foglalkozik, de ez csak az egyszerűbb tárgyalás miatt van. A mechanikai hibásodásra érvényes ekvivalens formulákat megkaphatjuk, ha behelyettesítjük a hibákat a halál helyére. (hu)
|
