A td?scsigk (Pulmonata) a puhatest?ek trzsnek, hjasok altrzsnek, a csigk osztlynak legfejlettebb rendje (nha alosztlya). Nevket arrl kaptk, hogy nem kopoltyval, hanem td?vel llegeznek, m ez a td? nem hasonlt sem a gerincesek lghlyagos zsktdejre, sem a pkok lemezes tracheatdejre. A csigk tdeje a kpeny ltal hatrolt reg s annak ds rhlzata. A td? bels? felt vkony laphm bortja, mely kapcsolatot teremt a vr s a krnyezet oxigntartalma kztt. A td?nek izomzata is van, ami a folyamatos gzmozgst biztostja. A td?nyls ell tallhat, ezen keresztl tvozik a salakanyag s az ivartermk is, ugyanis mind a vgblnyls, mind az ivarvezetk-nyls a kpenyregbe torkollik. A td?scsigk tekinthet?k a legfejlettebb csigknak, jelent?s mszvzat fej

Property Value
dbo:abstract
  • A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fejlesztenek, a tipikus csigaházat. Fajaik lehetnek szárazföldiek és édesvíziek is. Két rendjük a nyelesszemű és ülőszemű tüdőscsigák. Előbbibe tartozik a Helix pomatia (éticsiga), a legfontosabb csigafaj Magyarországon. (hu)
  • A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fejlesztenek, a tipikus csigaházat. Fajaik lehetnek szárazföldiek és édesvíziek is. Két rendjük a nyelesszemű és ülőszemű tüdőscsigák. Előbbibe tartozik a Helix pomatia (éticsiga), a legfontosabb csigafaj Magyarországon. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 147536 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2062 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23580490 (xsd:integer)
prop-hu:classis
prop-hu:imageCaption
prop-hu:name
  • Tüdőscsigák (hu)
  • Tüdőscsigák (hu)
prop-hu:ordo
  • Tüdőscsigák (hu)
  • Tüdőscsigák (hu)
prop-hu:phylum
prop-hu:regnum
prop-hu:subclassis
prop-hu:subphylum
prop-hu:superordo
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:wikicommonscat
  • Pulmonata (hu)
  • Pulmonata (hu)
prop-hu:wikispecies
  • Pulmonata (hu)
  • Pulmonata (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fej (hu)
  • A tüdőscsigák (Pulmonata) a puhatestűek törzsének, héjasok altörzsének, a csigák osztályának legfejlettebb rendje (néha alosztálya). Nevüket arról kapták, hogy nem kopoltyúval, hanem tüdővel lélegeznek, ám ez a tüdő nem hasonlít sem a gerincesek léghólyagos zsáktüdejére, sem a pókok lemezes tracheatüdejére. A csigák tüdeje a köpeny által határolt üreg és annak dús érhálózata. A tüdő belső felét vékony laphám borítja, mely kapcsolatot teremt a vér és a környezet oxigéntartalma között. A tüdőnek izomzata is van, ami a folyamatos gázmozgást biztosítja. A tüdőnyílás elöl található, ezen keresztül távozik a salakanyag és az ivartermék is, ugyanis mind a végbélnyílás, mind az ivarvezeték-nyílás a köpenyüregbe torkollik. A tüdőscsigák tekinthetők a legfejlettebb csigáknak, jelentős mészvázat fej (hu)
rdfs:label
  • Tüdőscsigák (hu)
  • Tüdőscsigák (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is prop-hu:ordo of
is foaf:primaryTopic of