| dbo:abstract
|
- A tükörneuron olyan idegsejt, amely abban az esetben is tüzel, amikor az állat egy bizonyos cselekvést végrehajt, és akkor is, amikor az állat megfigyeli ugyanazt a cselekvést. Tehát az idegsejt mintegy „tükrözi” a másik egyed tevékenységét, mintha azt maga a megfigyelő végezné. Felfedezésükre véletlenül került sor az 1990-es években, majmokon végzett, motoros funkciókat vizsgáló kutatások során. Ezután hasonló tulajdonságokkal rendelkező idegsejteket sikerült közvetlenül felfedezni emberben és madarakban is. Emberben a tükörneuronokkal összhangban álló agyi-aktivitást a premotoros kéregben, a supplementaris (kiegészítő) motoros területen, az elsődleges szomatoszenzoros kéregben és az inferior parietális kéregben találtak. Néhány kutató szerint a tükörneuronok felfedezése a legfontosabb újdonságok közé tartozik az idegtudományon belül. Köztük van, V. S. Ramachandran, aki szerint nagy szerepük lehet az utánzásban és a nyelvelsajátításban. Azonban a mai napig nem készültek olyan széles körben elfogadott idegi vagy számítógépes modellek, amelyek leírnák, hogyan segíti a tükörneuronok aktivitása az olyan kognitív funkciót, mint az utánzás. A tükörneuron-rendszer konkrét funkcióját továbbra is találgatások övezik. Számos kutató a kognitív idegtudomány és a kognitív pszichológia területéről, úgy vélekedik, hogy ez a rendszer biztosítja a fiziológiai mechanizmust a cselekvés-észlelés párosításhoz. Ezen tükörneuronok fontosak lehetnek más emberek cselekedeteinek értelmezésében és új képességek elsajátításában utánzás által. Néhányan azt feltételezik, hogy a tükörneuron-rendszerek a megfigyelt cselekvéseket szimulálják, így hozzájárulnak a tudatteória kialakulásához, míg mások a nyelvi képességekkel hozzák összefüggésbe. Felmerült, hogy bizonyos kognitív rendellenességek (autizmus) hátterében a tükörneuron-rendszer hibája állhat. Azonban továbbra sem világos, hogy a tükörneuron-rendszer működési zavara milyen kapcsolatban áll az autizmus sok fontos jellegzetességével. (hu)
- A tükörneuron olyan idegsejt, amely abban az esetben is tüzel, amikor az állat egy bizonyos cselekvést végrehajt, és akkor is, amikor az állat megfigyeli ugyanazt a cselekvést. Tehát az idegsejt mintegy „tükrözi” a másik egyed tevékenységét, mintha azt maga a megfigyelő végezné. Felfedezésükre véletlenül került sor az 1990-es években, majmokon végzett, motoros funkciókat vizsgáló kutatások során. Ezután hasonló tulajdonságokkal rendelkező idegsejteket sikerült közvetlenül felfedezni emberben és madarakban is. Emberben a tükörneuronokkal összhangban álló agyi-aktivitást a premotoros kéregben, a supplementaris (kiegészítő) motoros területen, az elsődleges szomatoszenzoros kéregben és az inferior parietális kéregben találtak. Néhány kutató szerint a tükörneuronok felfedezése a legfontosabb újdonságok közé tartozik az idegtudományon belül. Köztük van, V. S. Ramachandran, aki szerint nagy szerepük lehet az utánzásban és a nyelvelsajátításban. Azonban a mai napig nem készültek olyan széles körben elfogadott idegi vagy számítógépes modellek, amelyek leírnák, hogyan segíti a tükörneuronok aktivitása az olyan kognitív funkciót, mint az utánzás. A tükörneuron-rendszer konkrét funkcióját továbbra is találgatások övezik. Számos kutató a kognitív idegtudomány és a kognitív pszichológia területéről, úgy vélekedik, hogy ez a rendszer biztosítja a fiziológiai mechanizmust a cselekvés-észlelés párosításhoz. Ezen tükörneuronok fontosak lehetnek más emberek cselekedeteinek értelmezésében és új képességek elsajátításában utánzás által. Néhányan azt feltételezik, hogy a tükörneuron-rendszerek a megfigyelt cselekvéseket szimulálják, így hozzájárulnak a tudatteória kialakulásához, míg mások a nyelvi képességekkel hozzák összefüggésbe. Felmerült, hogy bizonyos kognitív rendellenességek (autizmus) hátterében a tükörneuron-rendszer hibája állhat. Azonban továbbra sem világos, hogy a tükörneuron-rendszer működési zavara milyen kapcsolatban áll az autizmus sok fontos jellegzetességével. (hu)
|
