| dbo:abstract
|
- A bajai Türr István híd Bajánál biztosít közúti és vasúti kapcsolatot a Dunántúl és a Duna-Tisza-köze között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak „bajai hídnak” nevezik. A híd 1906–1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapesttől délre, (Megjegyzendő, 1912-ben megépült a Gombos-Dálya közötti vasúti híd is.) Magyarországon belül ez ma is igaz, mióta 2001-ben megszűnt a vasúti forgalom a dunaföldvári hídon. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar megkezdték az újjáépítését, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. Legutóbb a hidat 1998–1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és a vasúti forgalmat. Azóta 80 km/h sebességgel haladhatnak át rajta a vonatok. A háború után a Dunába roskadt híd roncsai új életre keltek, az ország másik végében, egy másik folyón. Az 1949-ben Jakab Sándor és Kopácsi József által tervezett, a Mélyépítő és Mélyfúró Vállalat által kivitelezett, Gibárt és Encs közötti közúti Hernád-híd acélanyagának 70%-a ugyanis a bajai hídból való. A híd az 1480,22. folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. Nevét a város szülöttjéről, Türr Istvánról kapta. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. (hu)
- A bajai Türr István híd Bajánál biztosít közúti és vasúti kapcsolatot a Dunántúl és a Duna-Tisza-köze között. A legdélebbi magyarországi Duna-híd. Gyakran csak „bajai hídnak” nevezik. A híd 1906–1908 között épült, ekkor ez volt az egyetlen vasúti híd Budapesttől délre, (Megjegyzendő, 1912-ben megépült a Gombos-Dálya közötti vasúti híd is.) Magyarországon belül ez ma is igaz, mióta 2001-ben megszűnt a vasúti forgalom a dunaföldvári hídon. 1944-ben elpusztították, de stratégiai szerepe miatt hamar megkezdték az újjáépítését, így 1950-ben újra átadták a forgalomnak. Legutóbb a hidat 1998–1999-ben újították fel. Ekkor választották ketté a közúti és a vasúti forgalmat. Azóta 80 km/h sebességgel haladhatnak át rajta a vonatok. A háború után a Dunába roskadt híd roncsai új életre keltek, az ország másik végében, egy másik folyón. Az 1949-ben Jakab Sándor és Kopácsi József által tervezett, a Mélyépítő és Mélyfúró Vállalat által kivitelezett, Gibárt és Encs közötti közúti Hernád-híd acélanyagának 70%-a ugyanis a bajai hídból való. A híd az 1480,22. folyamkilométernél található, a hídnyílás magassága bal oldalon 8,71 méter, jobb oldalon 8,40 méter, a hajózható hídnyílás szélessége 60 méter. Egy négynyílású mederhídból és egy háromnyílású ártéri hídból áll. Nevét a város szülöttjéről, Türr Istvánról kapta. 1921. november 1-jén a híd bal parti hídfőjénél szállt hajóra, és ment végleg száműzetésbe az utolsó magyar király, IV. Károly. (hu)
|
