dbo:abstract
|
- Magyarország mocsári és lápi növényzetében a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai (Scheuchzerio-Caricetea fuscae R. Tx., 1937) növénytársulástani osztálya a síklápok, az és a láprétek növényzetét, valamint a dagadólápok semlyéktársulásait öleli fel. A dagadólápok karakteres társulásait az önálló társulástani osztályban (Br.-Bl. & R. Tx. ex Westhoff & al., 1946) foglalják össze. A síklápok vize a bázikustól a mérsékelten savanyúig változik. Az formailag a síklápokra hasonlítanak, de a dagadólápokhoz hasonlóan igen savanyúak, mert tőzegmohaszőnyeg borítja őket. A síklápok vize túlnyomórészt a láp határán kívülről származik, míg a dagadólápoknak tipikus esetben nincs vízgyűjtő területe, és csak a közvetlenül a láp felületére eső víz befolyásolja őket. A síklápokat régebben a rétlápnak (németül Wiesenmoor) is nevezték, különösen a földrajzi-földtani szakirodalomban. A láprétek lefolyástalan, pangó vizes területeken alakulnak ki helyén vagy a láp szukcessziójának kezdeti fázisában. (hu)
- Magyarország mocsári és lápi növényzetében a tőzegmohás síklápok és dagadólápok semlyéktársulásai (Scheuchzerio-Caricetea fuscae R. Tx., 1937) növénytársulástani osztálya a síklápok, az és a láprétek növényzetét, valamint a dagadólápok semlyéktársulásait öleli fel. A dagadólápok karakteres társulásait az önálló társulástani osztályban (Br.-Bl. & R. Tx. ex Westhoff & al., 1946) foglalják össze. A síklápok vize a bázikustól a mérsékelten savanyúig változik. Az formailag a síklápokra hasonlítanak, de a dagadólápokhoz hasonlóan igen savanyúak, mert tőzegmohaszőnyeg borítja őket. A síklápok vize túlnyomórészt a láp határán kívülről származik, míg a dagadólápoknak tipikus esetben nincs vízgyűjtő területe, és csak a közvetlenül a láp felületére eső víz befolyásolja őket. A síklápokat régebben a rétlápnak (németül Wiesenmoor) is nevezték, különösen a földrajzi-földtani szakirodalomban. A láprétek lefolyástalan, pangó vizes területeken alakulnak ki helyén vagy a láp szukcessziójának kezdeti fázisában. (hu)
|