| dbo:abstract
|
- Uadzset (görögül Uto vagy Buto; nevének jelentése: a zöld) kobraistennő az ókori egyiptomi vallásban. Eredetileg a predinasztikus korban fontosnak számító Dep városának helyi istensége, azé a városé, ami később a róla elnevezett Per Uadzset város része lett, amit később a görögök Butónak neveztek el. Később egész Alsó-Egyiptom védőistennője lett. Védelmező istennőként gyakran Ré fején összetekeredve ábrázolták, hogy védje a főistent. Ebből a képből alakult ki Uadzset és a napkorong közös ábrázolása, az ureusz, ami a fáraók koronáján szerepelt és fontos védelmező szimbólum volt. Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítése után alakja nem olvadt egybe a Felső-Egyiptomot védelmező keselyűistennőével, Nehbetével, annak ellenére, hogy hasonló funkciót töltöttek be; Nehbet csatlakozott Uadzsethez a koronán és együtt lettek az egyesített Egyiptom védőistennői. Együtt „Két úrnő”-ként emlegették őket (nebti; ez a mindenkori fáraó egyik címe is). Uadzset a földhöz kötődő istennő volt, és kígyó formában ábrázolták, rendszerint kobraként, ami gyakori azon a területen, a későbbi korokban kígyófejű vagy ureuszt viselő nőként is ábrázolták. Egy korai ábrázolása papirusz köré tekeredő kígyó, a predinasztikus korból (i. e. 3100 előttről). Ez a Mediterráneumban később elterjedtté váló, rúd köré tekeredő kígyó első ismert ábrázolása, hasonló a caduceushoz, bár eredetük lehetséges, hogy eltér. Neve Alsó-Egyiptom jelképének, a papirusznak a nevéből ered, hieroglifáját csak a különbözteti meg Alsó-Egyiptom vörös koronájáétól, a korona esetében egy korona, az istennő esetében egy ágaskodó kobra a determinatívum. Alakja megjelenhet az 'isten' jelentésű zászlóforma hieroglif jel zászlórúdján is. Orákuluma Per-Uadzset templomában volt; lehetséges, hogy innen ered az orákulumoknak Hellászba is átterjedő hagyománya. Ünnepét, Uadzset eljövetelét december 25-én ünnepelték. Éves ünnepét városában április 21-én tartották. (hu)
- Uadzset (görögül Uto vagy Buto; nevének jelentése: a zöld) kobraistennő az ókori egyiptomi vallásban. Eredetileg a predinasztikus korban fontosnak számító Dep városának helyi istensége, azé a városé, ami később a róla elnevezett Per Uadzset város része lett, amit később a görögök Butónak neveztek el. Később egész Alsó-Egyiptom védőistennője lett. Védelmező istennőként gyakran Ré fején összetekeredve ábrázolták, hogy védje a főistent. Ebből a képből alakult ki Uadzset és a napkorong közös ábrázolása, az ureusz, ami a fáraók koronáján szerepelt és fontos védelmező szimbólum volt. Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítése után alakja nem olvadt egybe a Felső-Egyiptomot védelmező keselyűistennőével, Nehbetével, annak ellenére, hogy hasonló funkciót töltöttek be; Nehbet csatlakozott Uadzsethez a koronán és együtt lettek az egyesített Egyiptom védőistennői. Együtt „Két úrnő”-ként emlegették őket (nebti; ez a mindenkori fáraó egyik címe is). Uadzset a földhöz kötődő istennő volt, és kígyó formában ábrázolták, rendszerint kobraként, ami gyakori azon a területen, a későbbi korokban kígyófejű vagy ureuszt viselő nőként is ábrázolták. Egy korai ábrázolása papirusz köré tekeredő kígyó, a predinasztikus korból (i. e. 3100 előttről). Ez a Mediterráneumban később elterjedtté váló, rúd köré tekeredő kígyó első ismert ábrázolása, hasonló a caduceushoz, bár eredetük lehetséges, hogy eltér. Neve Alsó-Egyiptom jelképének, a papirusznak a nevéből ered, hieroglifáját csak a különbözteti meg Alsó-Egyiptom vörös koronájáétól, a korona esetében egy korona, az istennő esetében egy ágaskodó kobra a determinatívum. Alakja megjelenhet az 'isten' jelentésű zászlóforma hieroglif jel zászlórúdján is. Orákuluma Per-Uadzset templomában volt; lehetséges, hogy innen ered az orákulumoknak Hellászba is átterjedő hagyománya. Ünnepét, Uadzset eljövetelét december 25-én ünnepelték. Éves ünnepét városában április 21-én tartották. (hu)
|
