| dbo:abstract
|
- A (Tisza-ujhelyi) Ujhelyi család a Hontpázmány nemzetség-ből vette eredetét. A család idővel Ugocsa, Szabolcs, Zemplén, Máramaros,Bihar, és Szatmár vármegyében is elterjedt, mely megyékben, de főleg Ugocsa megyébenkiterjedt birtokai voltak, és már a 13. században Tiszaújhely-re adományt nyertek, 1365-től pedig pallosjoggal bírtak. Az Ujhelyi család első ismert őse Marcellinus comes, de genere Hunt-Pázmány volt, aki 1250 körül élt.Ennek fiai Mikó és Chepán voltak, kik 1274-ben az Ottokár ellen viselt háborúban elesett Achilles nevűtestvérük és saját érdemeikért V. István királytól Ugocsa vármegyében Visk földét kapta adományba, mely adományt 1281-ben IV. László és 1291-ben III. András király is megerősítette. 1300-ban azonban a Viski várdát és földet elcserélték III. András királlyal Rakaz és Arló helységekért, Sz.Ilonáért, Nyírtelekért, stb. Nyírtelek később a családról Ujhely nevet kapott, s róla vették a családnevüket is. A családból az 1800-as években még birtokos volt ott Ujhelyi Sándor, Ujhelyi László özvegye, Ujhelyi Zsigmond, Alajos, Gábor, Lajos, József és Antal is. A családtagjai Ugocsa megyében a legrégibb időktől főbb megyei tisztségeket viseltek: 1505-ben György követ a rákosi országgyűlésre. 1602-ben, 1629-ben János alispán, majd 1637-ben követ. 1700-ban Sándor jegyző, 1706-1718-1726-ban alispán, közben 1712-ben követ. A család szatmár megyébe is átszármazott ágának alapítója II. György volt, aki 1410-ben Szabolcs vármegye alispánja. 1453-ban Szatmár vármegyében már Darnó és Kispalád településen részbirtokos volt, majd fia Péter kapta Darnó és Palád felét.Fent nevezett II. György neje Csernavodai Zsuzsanna volt, aki a Káta nemzetség-ből származott. 1496-ban Ujhelyi László és Ujhelyi Ágata Szepessy Lászlóné nyert királyi adományt Czégény, Cseke, Istvándi, Szekeres, Fülesd, Csécse, Milotahelységekre. Szatmár megyében az 1800-as évek elején birtokos volt az Ujhelyi család Kocsord, Méhtelek,Gacsály, és Rosály helységekben. A családból Ujhelyi Antal Csáholy, Csenger, Csengerújfalu helységekben, Ujhelyi József pedig többek között Tiszabecsén. 1659-ben Ujhelyi András és fia István és János leánya országgyűlési végzés folytán részesültekKún István hagyatékában. Ujhelyi Sándor 1848-49-ben őrnagy, Ujhelyi Mihály ˙(+1904) Vitka-i birtokos volt, Tamás pedig az 1900-as évek elején királyi közalapítványi felügyelő, a családból Sándor nagyszőlősi főszolgabíró, Tivadar ugyanekkor joghallgató volt. Az Ujhelyi család tagjai a 18. században, 19. század elején birtokosok még többek közöttNyírmeggyesen is, Ujhelyi Zoltán pedig Balkányban. A család birtokos volt ezenkívül Zemplén megyében is ésMáramaros megyében Kis-Ráskán is. (hu)
- A (Tisza-ujhelyi) Ujhelyi család a Hontpázmány nemzetség-ből vette eredetét. A család idővel Ugocsa, Szabolcs, Zemplén, Máramaros,Bihar, és Szatmár vármegyében is elterjedt, mely megyékben, de főleg Ugocsa megyébenkiterjedt birtokai voltak, és már a 13. században Tiszaújhely-re adományt nyertek, 1365-től pedig pallosjoggal bírtak. Az Ujhelyi család első ismert őse Marcellinus comes, de genere Hunt-Pázmány volt, aki 1250 körül élt.Ennek fiai Mikó és Chepán voltak, kik 1274-ben az Ottokár ellen viselt háborúban elesett Achilles nevűtestvérük és saját érdemeikért V. István királytól Ugocsa vármegyében Visk földét kapta adományba, mely adományt 1281-ben IV. László és 1291-ben III. András király is megerősítette. 1300-ban azonban a Viski várdát és földet elcserélték III. András királlyal Rakaz és Arló helységekért, Sz.Ilonáért, Nyírtelekért, stb. Nyírtelek később a családról Ujhely nevet kapott, s róla vették a családnevüket is. A családból az 1800-as években még birtokos volt ott Ujhelyi Sándor, Ujhelyi László özvegye, Ujhelyi Zsigmond, Alajos, Gábor, Lajos, József és Antal is. A családtagjai Ugocsa megyében a legrégibb időktől főbb megyei tisztségeket viseltek: 1505-ben György követ a rákosi országgyűlésre. 1602-ben, 1629-ben János alispán, majd 1637-ben követ. 1700-ban Sándor jegyző, 1706-1718-1726-ban alispán, közben 1712-ben követ. A család szatmár megyébe is átszármazott ágának alapítója II. György volt, aki 1410-ben Szabolcs vármegye alispánja. 1453-ban Szatmár vármegyében már Darnó és Kispalád településen részbirtokos volt, majd fia Péter kapta Darnó és Palád felét.Fent nevezett II. György neje Csernavodai Zsuzsanna volt, aki a Káta nemzetség-ből származott. 1496-ban Ujhelyi László és Ujhelyi Ágata Szepessy Lászlóné nyert királyi adományt Czégény, Cseke, Istvándi, Szekeres, Fülesd, Csécse, Milotahelységekre. Szatmár megyében az 1800-as évek elején birtokos volt az Ujhelyi család Kocsord, Méhtelek,Gacsály, és Rosály helységekben. A családból Ujhelyi Antal Csáholy, Csenger, Csengerújfalu helységekben, Ujhelyi József pedig többek között Tiszabecsén. 1659-ben Ujhelyi András és fia István és János leánya országgyűlési végzés folytán részesültekKún István hagyatékában. Ujhelyi Sándor 1848-49-ben őrnagy, Ujhelyi Mihály ˙(+1904) Vitka-i birtokos volt, Tamás pedig az 1900-as évek elején királyi közalapítványi felügyelő, a családból Sándor nagyszőlősi főszolgabíró, Tivadar ugyanekkor joghallgató volt. Az Ujhelyi család tagjai a 18. században, 19. század elején birtokosok még többek közöttNyírmeggyesen is, Ujhelyi Zoltán pedig Balkányban. A család birtokos volt ezenkívül Zemplén megyében is ésMáramaros megyében Kis-Ráskán is. (hu)
|
