| dbo:abstract
|
- Az Ung (ukránul: Уж [Uzs], szlovákul: Uh) a Laborc bal oldali mellékfolyója Ukrajnában és Szlovákiában. Az Északkeleti-Kárpátok vízválasztójánál, a Besszádokban, az Uzsoki-hágó környékén ered 850 m tszf. magasságban. Kárpátalja nyugati határa, a szlovák–ukrán államhatár mentén folyik végig és Ungvár közelében lép át Szlovákia területére. Hossza 127 km, ebből 21,3 km esik Szlovákiára, a többi Ukrajnában található. Vízgyűjtő területe 2750 km², 61%-a Ukrajnában, 31%-a Szlovákiában terül el. A folyó a Kárpátokban hegyi jellegű. Ungvár előtt ér ki a síkságra, onnantól síkvidéki jellegű folyó. Átlagos vízhozama 32,3 m³/s. Szláv neve az už (kígyó) szóból ered. A folyó mentén fekvő legnagyobb város Ungvár, további jelentősebb települések az ukrajnai szakaszon Perecseny és Nagyberezna. Az Ung völgye a Kárpátokban közlekedési és gazdasági szempontból jelentős. A folyó mentén halad az Uzsoki-hágón keresztül Lvivi területre vezető főút, valamint a villamosított Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. Az Ung folyó energetikai hasznosítás a csehszlovák időszakban, az 1920-as években kezdődött. 1925-ben kezdték el az Ung-völgyi Vízerőműtelep építését, amelyet a csehszlovák hatóságok már nem tudtak befejezni. A Magyarországhoz visszakerült területen 1939-ben folytatódott a vízerőmű építése, amely 1942-re készült el. A vízerőműrendszer egy Nevicke és Ókemence között felépített duzzasztó és vízkivételi műből áll. Az itt kivett vizet egy üzemi csatorna vezeti el, melyen két energiatermelő telep találhat: egy Felsődomonya falunál, egy pedig Ungváron. Az ungvári erőműtelep után az üzemi vízcsatorna visszatér az Ung főágába. Szlovákiában Deregnyőnél (Nagymihályi járás) ömlik a Laborcba, majd az Ondavával és lejjebb a Latorcával egyesülve alkotja a Bodrogot. (hu)
- Az Ung (ukránul: Уж [Uzs], szlovákul: Uh) a Laborc bal oldali mellékfolyója Ukrajnában és Szlovákiában. Az Északkeleti-Kárpátok vízválasztójánál, a Besszádokban, az Uzsoki-hágó környékén ered 850 m tszf. magasságban. Kárpátalja nyugati határa, a szlovák–ukrán államhatár mentén folyik végig és Ungvár közelében lép át Szlovákia területére. Hossza 127 km, ebből 21,3 km esik Szlovákiára, a többi Ukrajnában található. Vízgyűjtő területe 2750 km², 61%-a Ukrajnában, 31%-a Szlovákiában terül el. A folyó a Kárpátokban hegyi jellegű. Ungvár előtt ér ki a síkságra, onnantól síkvidéki jellegű folyó. Átlagos vízhozama 32,3 m³/s. Szláv neve az už (kígyó) szóból ered. A folyó mentén fekvő legnagyobb város Ungvár, további jelentősebb települések az ukrajnai szakaszon Perecseny és Nagyberezna. Az Ung völgye a Kárpátokban közlekedési és gazdasági szempontból jelentős. A folyó mentén halad az Uzsoki-hágón keresztül Lvivi területre vezető főút, valamint a villamosított Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. Az Ung folyó energetikai hasznosítás a csehszlovák időszakban, az 1920-as években kezdődött. 1925-ben kezdték el az Ung-völgyi Vízerőműtelep építését, amelyet a csehszlovák hatóságok már nem tudtak befejezni. A Magyarországhoz visszakerült területen 1939-ben folytatódott a vízerőmű építése, amely 1942-re készült el. A vízerőműrendszer egy Nevicke és Ókemence között felépített duzzasztó és vízkivételi műből áll. Az itt kivett vizet egy üzemi csatorna vezeti el, melyen két energiatermelő telep találhat: egy Felsődomonya falunál, egy pedig Ungváron. Az ungvári erőműtelep után az üzemi vízcsatorna visszatér az Ung főágába. Szlovákiában Deregnyőnél (Nagymihályi járás) ömlik a Laborcba, majd az Ondavával és lejjebb a Latorcával egyesülve alkotja a Bodrogot. (hu)
|
