| dbo:abstract
|
- Az Ungár–Mayer-palota 1910 és 1911 között épült Szegeden, Magyar Ede tervei alapján, Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából. Az építtetők az építkezés során több kihágást is elkövettek. Az építkezést korábban elkezdték, mint ahogyan az engedélyt megkapták volna, valamint a lakásokba is lakhatási engedély nélkül kezdődött a beköltözés. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. A maga idejében Szeged második legmagasabb épülete volt. Mivel az épület igen forgalmas helyen található, a földszinten nagy üvegkirakatú üzlethelyiségeket – kezdetben a Corso Kávéházat, majd Dreher Sörcsarnokot – alakítottak ki különösebb díszek nélkül, ezzel előrevetítve a premodern stílust. Felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, a legfeltűnőbb rész a sarki torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. (hu)
- Az Ungár–Mayer-palota 1910 és 1911 között épült Szegeden, Magyar Ede tervei alapján, Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából. Az építtetők az építkezés során több kihágást is elkövettek. Az építkezést korábban elkezdték, mint ahogyan az engedélyt megkapták volna, valamint a lakásokba is lakhatási engedély nélkül kezdődött a beköltözés. Az épület szerkezete vasbetonból készült, amely a 20. század elején még teljesen új építőanyagnak számított. A maga idejében Szeged második legmagasabb épülete volt. Mivel az épület igen forgalmas helyen található, a földszinten nagy üvegkirakatú üzlethelyiségeket – kezdetben a Corso Kávéházat, majd Dreher Sörcsarnokot – alakítottak ki különösebb díszek nélkül, ezzel előrevetítve a premodern stílust. Felfelé haladva a homlokzat egyre kidolgozottabb, a legfeltűnőbb rész a sarki torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek. (hu)
|
