| dbo:abstract
|
- Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban. Művészetének fénykora a Kr. e. 9-7. század volt. Mivel közel esik Mezopotámia területéhez, annak művészeti hatása erőteljes. Az építészetben az asszír stílusú erődítmények jellemzőek, jelentős a helyi eredetű emlékei. Különböző szerszámok, fegyverek, díszpajzsok, használati tárgyak ismeretesek bronz állatalakos díszítésekkel. Különösen a pajzsokat és a kardokat díszítették aprólékosan, magas művészi színvonallal. Ezek a művek az asszír művészetből táplálkoznak, témáik: vadászat, lakoma, szárnyas démonok, életfa, papok áldoznak, bikafrízek, oroszlánfrízek, lovak húzta harci szekér. Néhol egyiptomi motívumok is felbukkannak, ezek feltehetőleg hettita közvetítéssel kerültek Urartuba. A fémművek mellett hasonló kőfaragások is ismertek. Szintén mezopotámiai hatás alatt állt a szobrászat, de itt már az önálló urartui fémművesség tudása és hatása látszik. Bronzszobraik aprólékosak, általában isteneiket ábrázolják, például istent. Érdekes a fej mintázása, a szobrocska ugyanis mosolyog. Eddig az elő-ázsiai művészetben ez példátlan. Elefántcsontból is alkottak, főként idolokat. Nőidoljaik meztelenek, fejükön ékes dísz. Jobban megőrződött az eredeti urartui művészet hagyománya a stilizált, geometrikus díszítéseken, melyek edényeken és falfestményeken maradtak fenn. A virágminták rendszeresen körben vagy legalábbis középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el. Urartu művészetének néhány eleme visszaköszön a szkíta művészetben. (hu)
- Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban. Művészetének fénykora a Kr. e. 9-7. század volt. Mivel közel esik Mezopotámia területéhez, annak művészeti hatása erőteljes. Az építészetben az asszír stílusú erődítmények jellemzőek, jelentős a helyi eredetű emlékei. Különböző szerszámok, fegyverek, díszpajzsok, használati tárgyak ismeretesek bronz állatalakos díszítésekkel. Különösen a pajzsokat és a kardokat díszítették aprólékosan, magas művészi színvonallal. Ezek a művek az asszír művészetből táplálkoznak, témáik: vadászat, lakoma, szárnyas démonok, életfa, papok áldoznak, bikafrízek, oroszlánfrízek, lovak húzta harci szekér. Néhol egyiptomi motívumok is felbukkannak, ezek feltehetőleg hettita közvetítéssel kerültek Urartuba. A fémművek mellett hasonló kőfaragások is ismertek. Szintén mezopotámiai hatás alatt állt a szobrászat, de itt már az önálló urartui fémművesség tudása és hatása látszik. Bronzszobraik aprólékosak, általában isteneiket ábrázolják, például istent. Érdekes a fej mintázása, a szobrocska ugyanis mosolyog. Eddig az elő-ázsiai művészetben ez példátlan. Elefántcsontból is alkottak, főként idolokat. Nőidoljaik meztelenek, fejükön ékes dísz. Jobban megőrződött az eredeti urartui művészet hagyománya a stilizált, geometrikus díszítéseken, melyek edényeken és falfestményeken maradtak fenn. A virágminták rendszeresen körben vagy legalábbis középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el. Urartu művészetének néhány eleme visszaköszön a szkíta művészetben. (hu)
|
