| dbo:abstract
|
- Az uráli alapnyelv a mai uráli nyelvek rekonstruált őse, melyet őseink legutoljára Kr. e. 4000 körül beszéltek. Ekkor felbomlott, nagyjából egyidőben az indoeurópai alapnyelvvel, finnugor és szamojéd ágra. A rekonstruálás eszköze az összehasonlító hangtan és az összehasonlító morfoszintaxis. A nyelv, hasonlóan a mai finnugor nyelvekhez, volt. Ragjait a magánhangzó-harmónia alapján illesztette a szótövekhez, névszóragozásában irányhármasság volt. Mássalhangzói közt nem voltak zöngés . A főneveknek és az igéknek három száma volt, az egyes és többes szám mellett volt kettős szám is. A szókincs a legegyszerűbb halász-vadász fogalmakra, illetve az állattartással kapcsolatos néhány fogalomra korlátozódott. A számok hatig tartottak, mivel őseink valószínűleg 6-os számrendszert használtak. Földrajzilag az uráli nyelvű népek feltételezett közös őshazájára terjedt ki. (hu)
- Az uráli alapnyelv a mai uráli nyelvek rekonstruált őse, melyet őseink legutoljára Kr. e. 4000 körül beszéltek. Ekkor felbomlott, nagyjából egyidőben az indoeurópai alapnyelvvel, finnugor és szamojéd ágra. A rekonstruálás eszköze az összehasonlító hangtan és az összehasonlító morfoszintaxis. A nyelv, hasonlóan a mai finnugor nyelvekhez, volt. Ragjait a magánhangzó-harmónia alapján illesztette a szótövekhez, névszóragozásában irányhármasság volt. Mássalhangzói közt nem voltak zöngés . A főneveknek és az igéknek három száma volt, az egyes és többes szám mellett volt kettős szám is. A szókincs a legegyszerűbb halász-vadász fogalmakra, illetve az állattartással kapcsolatos néhány fogalomra korlátozódott. A számok hatig tartottak, mivel őseink valószínűleg 6-os számrendszert használtak. Földrajzilag az uráli nyelvű népek feltételezett közös őshazájára terjedt ki. (hu)
|
