| dbo:abstract
|
- Az 1990-es évek elején Oroszországban, az Urál keleti lábánál bukkantak rá azokra a tárgyakra, amelyek a történelem egyik legnagyobb rejtélyét adják. Ezek spirál alakú apró tárgyak, amelyek mérete 3 cm és 0,003 milliméter között mozog. 20 000 éves földrétegekben bukkantak rájuk. Az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai, sziktivkari és szentpétervári intézete egymástól függetlenül vizsgálta meg a különös képződményeket. Eredményeik tudományos földrengést váltottak ki: rézből és két ritka fémből, volfrámból és molibdénből készültek. A volfrámnak rendkívül nagy a sűrűsége, olvadáspontja 3400 °C. Spirálhuzalokat és lámpákba való izzószálakat készítenek belőlük. A molibdén is nagy sűrűségű fém. Olvadáspontja 2623 °C, és nagy teherbírású páncélzatok nemesítésére használják. A talált mikroszkopikus tárgyak méretük alapján a nanotechnológiai termékek közé sorolhatók, amelyek a legfejlettebb dolgok közé tartoznak, amelyeket elő tudnak állítani a mai technikusok. A CNIGRI 1996-os jelentésében Je. V. Matvejeva igazolja, hogy szál alakú spirálokat elemeztek a Balbanyju folyó alluviális (jégkorszaki) üledékéből. A tárgyak a felső pleisztocén korból származnak, vagyis olyan korból, amely kb. 12 000 éve véget ért. 1996-ban a szentpétervári Valerij Uvarov hivatalosan megerősítette, hogy időközben több ezer ilyen apró fémtárgy gyűlt össze – a Narada, Kozsim, Balbanyju folyók és a Vetvisztij, Lapcsevozs patakok környékén – amelyek közül néhányat továbbítottak vizsgálatra Helsinkibe is, ahol a geológusok ugyanarra a véleményre jutottak, mint orosz kollégáik. Az orosz szakértők egyesek szerint hivatalosan kizárták annak lehetőségét, hogy a tárgyak esetében földi ipari hulladékról lenne szó. azonban a témáról tudományos közlemény még nem jelent meg. (hu)
- Az 1990-es évek elején Oroszországban, az Urál keleti lábánál bukkantak rá azokra a tárgyakra, amelyek a történelem egyik legnagyobb rejtélyét adják. Ezek spirál alakú apró tárgyak, amelyek mérete 3 cm és 0,003 milliméter között mozog. 20 000 éves földrétegekben bukkantak rájuk. Az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai, sziktivkari és szentpétervári intézete egymástól függetlenül vizsgálta meg a különös képződményeket. Eredményeik tudományos földrengést váltottak ki: rézből és két ritka fémből, volfrámból és molibdénből készültek. A volfrámnak rendkívül nagy a sűrűsége, olvadáspontja 3400 °C. Spirálhuzalokat és lámpákba való izzószálakat készítenek belőlük. A molibdén is nagy sűrűségű fém. Olvadáspontja 2623 °C, és nagy teherbírású páncélzatok nemesítésére használják. A talált mikroszkopikus tárgyak méretük alapján a nanotechnológiai termékek közé sorolhatók, amelyek a legfejlettebb dolgok közé tartoznak, amelyeket elő tudnak állítani a mai technikusok. A CNIGRI 1996-os jelentésében Je. V. Matvejeva igazolja, hogy szál alakú spirálokat elemeztek a Balbanyju folyó alluviális (jégkorszaki) üledékéből. A tárgyak a felső pleisztocén korból származnak, vagyis olyan korból, amely kb. 12 000 éve véget ért. 1996-ban a szentpétervári Valerij Uvarov hivatalosan megerősítette, hogy időközben több ezer ilyen apró fémtárgy gyűlt össze – a Narada, Kozsim, Balbanyju folyók és a Vetvisztij, Lapcsevozs patakok környékén – amelyek közül néhányat továbbítottak vizsgálatra Helsinkibe is, ahol a geológusok ugyanarra a véleményre jutottak, mint orosz kollégáik. Az orosz szakértők egyesek szerint hivatalosan kizárták annak lehetőségét, hogy a tárgyak esetében földi ipari hulladékról lenne szó. azonban a témáról tudományos közlemény még nem jelent meg. (hu)
|
