| dbo:abstract
|
- A vadgazdálkodás a vadon élő állatok elterjedésének, állománynagyságának (sűrűségének) és az állomány minőségének befolyásolása valamilyen az illető vadfajhoz kapcsolódó meghatározott cél elérése érdekében. A vagy ezeket a célokat minden esetben az állomány dinamikájának alakításával érheti el, amit az állományba és/vagy az állomány élőhelyébe tett beavatkozások révén valósíthat meg. Ezt a felfogást tükrözi a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény is, melynek meghatározása szerint vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. Vadgazdálkodásnak legtöbben kizárólag a vadászathoz kapcsolódó tevékenységek különböző formáit gondolják. A vadgazdálkodás azonban ennél sokkal tágabban értelmezhető, és a vadállományokkal való gazdálkodás célkitűzései és módszerei pillanatnyi helyzetüktől függően alakulnak. A vadgazdálkodás fő céljait is a vadállomány változásának (populációdinamika) iránya határozza meg:
* Védelem: kis létszámú és/vagy csökkenő állományok kezelése annak érdekében, hogy az állományt megőrizzük és növeljük. Ebben az esetben állománynövelő vadgazdálkodásról beszélnek.
* Hasznosítás: megfelelő létszámú, létszámgyarapodásra képes vadállomány olyan kezelése, amely tartós hozamokat biztosít. Ebben az esetben szintentartó gazdálkodásról beszélnek.
* Védekezés vagy szabályozás: túl sűrű (nagy) és általában túl magas növekedési erélyű állományokba (amik rendszerint károsak is) való olyan beavatkozás, ami létszámokat állandósítja és/vagy csökkenti. Ebben az esetben állománycsökkentő gazdálkodásról beszélnek. Ebben a megközelítésben természetvédelem (faj- és élőhelyvédelem), az vagy a nem egymástól szigorún elváló vagy különálló tevékenységek, hanem egy folyamatos sorozat tagjai, amelynek két végpontján és közepén helyezkedik el a fentiekben kiemelt három vadgazdálkodási forma. (hu)
- A vadgazdálkodás a vadon élő állatok elterjedésének, állománynagyságának (sűrűségének) és az állomány minőségének befolyásolása valamilyen az illető vadfajhoz kapcsolódó meghatározott cél elérése érdekében. A vagy ezeket a célokat minden esetben az állomány dinamikájának alakításával érheti el, amit az állományba és/vagy az állomány élőhelyébe tett beavatkozások révén valósíthat meg. Ezt a felfogást tükrözi a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény is, melynek meghatározása szerint vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének - ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. Vadgazdálkodásnak legtöbben kizárólag a vadászathoz kapcsolódó tevékenységek különböző formáit gondolják. A vadgazdálkodás azonban ennél sokkal tágabban értelmezhető, és a vadállományokkal való gazdálkodás célkitűzései és módszerei pillanatnyi helyzetüktől függően alakulnak. A vadgazdálkodás fő céljait is a vadállomány változásának (populációdinamika) iránya határozza meg:
* Védelem: kis létszámú és/vagy csökkenő állományok kezelése annak érdekében, hogy az állományt megőrizzük és növeljük. Ebben az esetben állománynövelő vadgazdálkodásról beszélnek.
* Hasznosítás: megfelelő létszámú, létszámgyarapodásra képes vadállomány olyan kezelése, amely tartós hozamokat biztosít. Ebben az esetben szintentartó gazdálkodásról beszélnek.
* Védekezés vagy szabályozás: túl sűrű (nagy) és általában túl magas növekedési erélyű állományokba (amik rendszerint károsak is) való olyan beavatkozás, ami létszámokat állandósítja és/vagy csökkenti. Ebben az esetben állománycsökkentő gazdálkodásról beszélnek. Ebben a megközelítésben természetvédelem (faj- és élőhelyvédelem), az vagy a nem egymástól szigorún elváló vagy különálló tevékenységek, hanem egy folyamatos sorozat tagjai, amelynek két végpontján és közepén helyezkedik el a fentiekben kiemelt három vadgazdálkodási forma. (hu)
|
