| dbo:abstract
|
- A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike. Elsődleges és legfőbb istennek Visnut, vagy annak egy megtestesülési formáját, avatáráját ismeri el. A vaisnaizmus alapját Visnu földre szállásainak mítosza képezi. E tanítás szerint, amikor a világ végveszélybe kerül, Visnu avatára formájában leszáll a földre, hogy megmentse azt. Visnunak 10 fő avatárája ismert, a vaisnavizmus szempontjából a két legjelentősebb Ráma és Krisna. Hívői a vaisnavák vagy visnuiták. Leginkább India északi tartományaiban vált uralkodó vallási áramlattá. Számtalan kisebb közösségre oszlik, amelyek Visnu más és más avatáráját imádják. A fő vonulatát a helyi törzsi vallások színezik, és az ismert történeti személyiségek formálják tovább. Visnu már a legősibb védában, a Rigvédában megjelenik, mint napisten, a legfőbb isten, Indra öccse. A vaisnava tanítás, mely szerint az egész univerzum Isten teste, szintén feltűnik a Rigvédában, a Purusa-szúktában. A Mahábhárata egyik fejezete a Bhagavad-gíta, amelyben Visnu elmondja, hogy az ő imádatával, az ember elérheti a teljességet. Ez a későbbi bhaktizmus alapja. A vaisnavizmus legfontosabb szent iratai a puránák és a . Ezek közül legismertebb a , amelyet kinyilatkoztatásnak, srutinak tartanak. A vaisnavizmus mai híveinek száma háromszázmillió körül van, zarándokhelyeik India minden részén megtalálhatók. Legjelentősebbek északon és Mathura-, keleten Puri és Májápur, délen Szrírangam és Tirupati. (hu)
- A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike. Elsődleges és legfőbb istennek Visnut, vagy annak egy megtestesülési formáját, avatáráját ismeri el. A vaisnaizmus alapját Visnu földre szállásainak mítosza képezi. E tanítás szerint, amikor a világ végveszélybe kerül, Visnu avatára formájában leszáll a földre, hogy megmentse azt. Visnunak 10 fő avatárája ismert, a vaisnavizmus szempontjából a két legjelentősebb Ráma és Krisna. Hívői a vaisnavák vagy visnuiták. Leginkább India északi tartományaiban vált uralkodó vallási áramlattá. Számtalan kisebb közösségre oszlik, amelyek Visnu más és más avatáráját imádják. A fő vonulatát a helyi törzsi vallások színezik, és az ismert történeti személyiségek formálják tovább. Visnu már a legősibb védában, a Rigvédában megjelenik, mint napisten, a legfőbb isten, Indra öccse. A vaisnava tanítás, mely szerint az egész univerzum Isten teste, szintén feltűnik a Rigvédában, a Purusa-szúktában. A Mahábhárata egyik fejezete a Bhagavad-gíta, amelyben Visnu elmondja, hogy az ő imádatával, az ember elérheti a teljességet. Ez a későbbi bhaktizmus alapja. A vaisnavizmus legfontosabb szent iratai a puránák és a . Ezek közül legismertebb a , amelyet kinyilatkoztatásnak, srutinak tartanak. A vaisnavizmus mai híveinek száma háromszázmillió körül van, zarándokhelyeik India minden részén megtalálhatók. Legjelentősebbek északon és Mathura-, keleten Puri és Májápur, délen Szrírangam és Tirupati. (hu)
|
