| dbo:abstract
|
- A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik. A valóság alapvető jellemzője az, hogy anyagi, tárgyilagos, vagyis független a megfigyelőtől, annak helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől, amiket a valóság megfigyelésére a megfigyelő használ, valamint független a megfigyelő ismereteitől, értékítéletétől, nézeteitől is. A valóság megtapasztalásának vannak korlátai, de a megismerésére tehetünk erőfeszítéseket. A tudományos megismerés célja az anyagi valóság feltérképezése. Ám tudjuk, tévedhetünk, vannak ismérvek/kritériumai a valós észlelésnek, amikor nem tévedünk. A kvantummechanika felismerte Heisenberg elvét A tárgyak valósak, ha ugyanazzal a világgal lépnek kölcsönhatásba, abban a világban részesednek, amelyben mi élünk. Másrészt a valóságot lehet teljesen személyhez kötni, ha a megismerésre gondolunk. Ez a megismerő személyétől teljesen függő, mivel egyéni megismerési képességei adják meg a végső következtetéseit.Eszerint mindenkinek saját valósága van, ebben él és minden tettben, amikor a valóságával kapcsolatba kerül, azt alakítja is tudat alatt (ösztönösen); gondoljunk a természet, emberek, önmagunk megismerési folyamatára. Minden hatással van mindenre, amivel kapcsolatba kerül. Eszerint folyamatosan változó. Természetesen ez nem zárja ki a végső, teljes, ember számára fel nem fogható valóság létezését, anyagi voltát, és kizárólagosságát. A tudatunktól független valóságról évezredek óta folyik a filozófiai párbeszéd és vita. Ennek a valóságnak létezéséről, mibenlétéről - lásd: lételmélet (ontológia) - és megismerhetőségéről, illetve a megismerés lehetséges módszereiről - lásd: ismeretelmélet, (episztemológia). Viszont mindaz ami megfigyelhető(fenomenális), az a tudatunk része lehet. Az is jelentős kérdés, hogy vajon létezik-e valami a tudatunktól függetlenül, hat-e valóságunkra. (hu)
- A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik. A valóság alapvető jellemzője az, hogy anyagi, tárgyilagos, vagyis független a megfigyelőtől, annak helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől, amiket a valóság megfigyelésére a megfigyelő használ, valamint független a megfigyelő ismereteitől, értékítéletétől, nézeteitől is. A valóság megtapasztalásának vannak korlátai, de a megismerésére tehetünk erőfeszítéseket. A tudományos megismerés célja az anyagi valóság feltérképezése. Ám tudjuk, tévedhetünk, vannak ismérvek/kritériumai a valós észlelésnek, amikor nem tévedünk. A kvantummechanika felismerte Heisenberg elvét A tárgyak valósak, ha ugyanazzal a világgal lépnek kölcsönhatásba, abban a világban részesednek, amelyben mi élünk. Másrészt a valóságot lehet teljesen személyhez kötni, ha a megismerésre gondolunk. Ez a megismerő személyétől teljesen függő, mivel egyéni megismerési képességei adják meg a végső következtetéseit.Eszerint mindenkinek saját valósága van, ebben él és minden tettben, amikor a valóságával kapcsolatba kerül, azt alakítja is tudat alatt (ösztönösen); gondoljunk a természet, emberek, önmagunk megismerési folyamatára. Minden hatással van mindenre, amivel kapcsolatba kerül. Eszerint folyamatosan változó. Természetesen ez nem zárja ki a végső, teljes, ember számára fel nem fogható valóság létezését, anyagi voltát, és kizárólagosságát. A tudatunktól független valóságról évezredek óta folyik a filozófiai párbeszéd és vita. Ennek a valóságnak létezéséről, mibenlétéről - lásd: lételmélet (ontológia) - és megismerhetőségéről, illetve a megismerés lehetséges módszereiről - lásd: ismeretelmélet, (episztemológia). Viszont mindaz ami megfigyelhető(fenomenális), az a tudatunk része lehet. Az is jelentős kérdés, hogy vajon létezik-e valami a tudatunktól függetlenül, hat-e valóságunkra. (hu)
|
