| dbo:abstract
|
- Vanecsai Szever Mihály vendül: Miháo Sever z Vaneča (Vanecsa?, 1699 körül – Nemescsó, 1750 körül) magyarországi szlovén evangélikus lelkész. 1742-ben a németországi Halléban kiadott Réd zvelicsánsztva (Jövendő üdvözülés) című munkájában Szever Miháo Zvanecsa, vagy Vanecsaj Miháo néven van írva. A Vanecsai megjelölést maga használta, azonban vita tárgya mit akar kifejezni vele. Egyes vélemények szerint a szülőhelyére utal, amely a vas vármegyei Vanecsa (Vaslak) (ma Vaneča, Szlovénia) lenne. Mások szerint Vanecsán volt pap. Előbbi azért is valószínűsíthető a leginkább, mert a faluban ma is nagyon gyakori Sever/Szever családnév. Tanulmányait Pozsonyban az evangélikus líceumban folytatta, az ottani feljegyzések tartalmazzák szüleinek nevét, mivel történetesen kisnemesi származású volt. Bizonyos Szever György és Márta nevű feleségének fia volt.Papi hivatását illetően csak annyi világos, hogy Nemescsón szolgált és ott is halt meg. Kétszer házasodott, mindkét esetben németet vett feleségül. Az első házasságát a landaui Müllrein Katalinnal kötötte, annak halála után Zalai Gotlieb Rozinát vette el. Vendül írt műve a harmadik ilyen nyelvű nyomtatott könyv volt a Temlin Ferenc-féle katekizmus és az Kotsmar Mihály által írt ábécés-könyv után. A könyvet, akárcsak az előző kettőt és a későbbieket, így Küzmics István alkotásait is Szászországban nyomtatták ki, a nyomdász neve nem ismert. Szever később teljesen a feledés homályába merült. fedezte fel újra a 19. században. (hu)
- Vanecsai Szever Mihály vendül: Miháo Sever z Vaneča (Vanecsa?, 1699 körül – Nemescsó, 1750 körül) magyarországi szlovén evangélikus lelkész. 1742-ben a németországi Halléban kiadott Réd zvelicsánsztva (Jövendő üdvözülés) című munkájában Szever Miháo Zvanecsa, vagy Vanecsaj Miháo néven van írva. A Vanecsai megjelölést maga használta, azonban vita tárgya mit akar kifejezni vele. Egyes vélemények szerint a szülőhelyére utal, amely a vas vármegyei Vanecsa (Vaslak) (ma Vaneča, Szlovénia) lenne. Mások szerint Vanecsán volt pap. Előbbi azért is valószínűsíthető a leginkább, mert a faluban ma is nagyon gyakori Sever/Szever családnév. Tanulmányait Pozsonyban az evangélikus líceumban folytatta, az ottani feljegyzések tartalmazzák szüleinek nevét, mivel történetesen kisnemesi származású volt. Bizonyos Szever György és Márta nevű feleségének fia volt.Papi hivatását illetően csak annyi világos, hogy Nemescsón szolgált és ott is halt meg. Kétszer házasodott, mindkét esetben németet vett feleségül. Az első házasságát a landaui Müllrein Katalinnal kötötte, annak halála után Zalai Gotlieb Rozinát vette el. Vendül írt műve a harmadik ilyen nyelvű nyomtatott könyv volt a Temlin Ferenc-féle katekizmus és az Kotsmar Mihály által írt ábécés-könyv után. A könyvet, akárcsak az előző kettőt és a későbbieket, így Küzmics István alkotásait is Szászországban nyomtatták ki, a nyomdász neve nem ismert. Szever később teljesen a feledés homályába merült. fedezte fel újra a 19. században. (hu)
|
