| dbo:abstract
|
- A vasaló ruhaneműk, szövet kisimítására, vasalása céljából használt szerkezet. Vasalásra kezdetlegesen arasznyi vastégla – téglalap alakú téglázó vas szolgált, amiről nevét kapta. A vasalás során a vasaló hőjével és súlyával fellazítja a szövetek szálait képező hosszú polimerláncok közötti kapcsolatokat, a szálak megnyúlnak, majd lehűlés után az megőrzi a kisimított formáját. Egyes anyagok, például a pamut esetén, vízgőz segítségével a kötések lazítása hatékonyabb. Kezdetben külső hőforrást, majd faszenet használtak a vasaló lapjának felmelegítésére, míg manapság ezt elektromos árammal érik el. A mai vasalók általában 120–220 °C között üzemelnek. (hu)
- A vasaló ruhaneműk, szövet kisimítására, vasalása céljából használt szerkezet. Vasalásra kezdetlegesen arasznyi vastégla – téglalap alakú téglázó vas szolgált, amiről nevét kapta. A vasalás során a vasaló hőjével és súlyával fellazítja a szövetek szálait képező hosszú polimerláncok közötti kapcsolatokat, a szálak megnyúlnak, majd lehűlés után az megőrzi a kisimított formáját. Egyes anyagok, például a pamut esetén, vízgőz segítségével a kötések lazítása hatékonyabb. Kezdetben külső hőforrást, majd faszenet használtak a vasaló lapjának felmelegítésére, míg manapság ezt elektromos árammal érik el. A mai vasalók általában 120–220 °C között üzemelnek. (hu)
|
