| dbo:abstract
|
- A vasútállomás a vasút üzemeltetését, személy- és áruforgalom lebonyolítását lehetővé tevő épületek, építmények, vágányok, berendezések, műtárgyak elhelyezésére szolgáló egységes terület. A vasúthálózat csomópontjait a vasútállomások alkotják. A vasútállomás vágányokból és állomásépületekből (felvételi épület) áll, egyszerre szolgálja a vasút üzemét, a vasút ügyfeleit (személyforgalom és áruszállítás). Az állomásokon lehet fel- és leszállni a vonatokról, árut rakodni, de itt zajlik a jegyek értékesítése, a vasúti járművek kiszolgálása is. A vasútállomások működtetését Európában a pályavasutak végzik. A vasútállomásokat a vasúthálózatban betöltött helyük és szerepük szerint többféleképpen lehet osztályozni. A pályaudvarok általában nagy forgalmat bonyolító, és többnyire csak személyforgalmat, teherforgalmat vagy vonatrendezést szolgáló állomások. A fejpályaudvarokon nincsen átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például Keleti pályaudvar). A kisebb állomások általában vegyes üzemet látnak el. A megállóhelyek, illetve megálló-rakodóhelyek pedig nem képeznek csomópontot a hálózatban, a vágány mellett le- és felszállás, rakodás lehetséges. A vasútállomásokat ma Európában a pályavasúti társaságok, infrastruktúra-kezelők üzemeltetik, amelyek többnyire vonatforgalmat nem bonyolítanak. A vasút története során azonban többnyire az volt jellemző, hogy az a társaság építette az állomásokat, amelyik az onnan induló vonatokat is üzemeltette, amelyet a pályaudvar neve gyakran őriz: a budapesti Déli pályaudvar az egykori Déli Vasút nevű társaság fejpályaudvara volt, a miskolci Tiszai pályaudvar pedig az építő cégről, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta a nevét. A vasútállomások nyitották meg először a nép előtt a nagyvilágot, hiszen a vasút tette lehetővé az olcsó távolsági utazást és áruszállítást. A vasútállomások ezért a társasági élet fontos tereivé váltak a 19. században, a települések kapujaként szolgáltak, találkozások helyszíneivé váltak, és számtalan műalkotást is megihlettek. A vasútállomások a száz éven át a legfontosabb és legforgalmasabb középületek közé tartoztak, fekvésük, arculatuk ezért gyakran meghatározó a települések központjában. A vasút jelentőségének csökkenésével a vasútállomások társadalmi kitüntetett szerepe is eltűnt. (hu)
- A vasútállomás a vasút üzemeltetését, személy- és áruforgalom lebonyolítását lehetővé tevő épületek, építmények, vágányok, berendezések, műtárgyak elhelyezésére szolgáló egységes terület. A vasúthálózat csomópontjait a vasútállomások alkotják. A vasútállomás vágányokból és állomásépületekből (felvételi épület) áll, egyszerre szolgálja a vasút üzemét, a vasút ügyfeleit (személyforgalom és áruszállítás). Az állomásokon lehet fel- és leszállni a vonatokról, árut rakodni, de itt zajlik a jegyek értékesítése, a vasúti járművek kiszolgálása is. A vasútállomások működtetését Európában a pályavasutak végzik. A vasútállomásokat a vasúthálózatban betöltött helyük és szerepük szerint többféleképpen lehet osztályozni. A pályaudvarok általában nagy forgalmat bonyolító, és többnyire csak személyforgalmat, teherforgalmat vagy vonatrendezést szolgáló állomások. A fejpályaudvarokon nincsen átmenő forgalom, a hálózat egyik végpontját alkotják (például Keleti pályaudvar). A kisebb állomások általában vegyes üzemet látnak el. A megállóhelyek, illetve megálló-rakodóhelyek pedig nem képeznek csomópontot a hálózatban, a vágány mellett le- és felszállás, rakodás lehetséges. A vasútállomásokat ma Európában a pályavasúti társaságok, infrastruktúra-kezelők üzemeltetik, amelyek többnyire vonatforgalmat nem bonyolítanak. A vasút története során azonban többnyire az volt jellemző, hogy az a társaság építette az állomásokat, amelyik az onnan induló vonatokat is üzemeltette, amelyet a pályaudvar neve gyakran őriz: a budapesti Déli pályaudvar az egykori Déli Vasút nevű társaság fejpályaudvara volt, a miskolci Tiszai pályaudvar pedig az építő cégről, a Tiszavidéki Vaspálya Társulatról kapta a nevét. A vasútállomások nyitották meg először a nép előtt a nagyvilágot, hiszen a vasút tette lehetővé az olcsó távolsági utazást és áruszállítást. A vasútállomások ezért a társasági élet fontos tereivé váltak a 19. században, a települések kapujaként szolgáltak, találkozások helyszíneivé váltak, és számtalan műalkotást is megihlettek. A vasútállomások a száz éven át a legfontosabb és legforgalmasabb középületek közé tartoztak, fekvésük, arculatuk ezért gyakran meghatározó a települések központjában. A vasút jelentőségének csökkenésével a vasútállomások társadalmi kitüntetett szerepe is eltűnt. (hu)
|
