| dbo:abstract
|
- A Vata-féle lázadás 1045–46-ban a Magyar Királyság alföldi (főképp Békés vármegyei) területein tört ki. A királyságban zajló folyamatokkal szemben fellépők – amelyet általában a feudalizmus és a kereszténység magyar ellenzőinek neveznek – vezetője Vata volt. Valószínűleg az uralkodó osztályba beilleszkedni nem akaró urak voltak, akik meg tudták szervezni a tömegeket az erősödő állam, a fejlődő, kibontakozó feudalizmus ellen. Ideológiájuk a nemzetségi és vallási szabadság volt. A felkelésben nemcsak a korai magyar hitvilág hívei vettek részt, hanem keresztények is, maga Vata sem volt pogány. A lázadás azért kapott vallási színezetet, mert hangsúlyosan az idegen származású papok politikai befolyása ellen irányult. A mozgalom I. András hatalomra lépése után szűnt meg, részben András erélyes fellépése következtében, részben viszont azért, mert a lázadók ezzel a megoldással megelégedtek.[forrás?] (hu)
- A Vata-féle lázadás 1045–46-ban a Magyar Királyság alföldi (főképp Békés vármegyei) területein tört ki. A királyságban zajló folyamatokkal szemben fellépők – amelyet általában a feudalizmus és a kereszténység magyar ellenzőinek neveznek – vezetője Vata volt. Valószínűleg az uralkodó osztályba beilleszkedni nem akaró urak voltak, akik meg tudták szervezni a tömegeket az erősödő állam, a fejlődő, kibontakozó feudalizmus ellen. Ideológiájuk a nemzetségi és vallási szabadság volt. A felkelésben nemcsak a korai magyar hitvilág hívei vettek részt, hanem keresztények is, maga Vata sem volt pogány. A lázadás azért kapott vallási színezetet, mert hangsúlyosan az idegen származású papok politikai befolyása ellen irányult. A mozgalom I. András hatalomra lépése után szűnt meg, részben András erélyes fellépése következtében, részben viszont azért, mert a lázadók ezzel a megoldással megelégedtek.[forrás?] (hu)
|
