| dbo:abstract
|
- A vecse (oroszul вече, lengyelül: wiec) a középkori szláv államok népgyűlése volt, amely a parlamenthez hasonlítható. A szó a *vēt szótóből ered, amelynek jelentése „tanács”, vagy „megbeszélés” (ugyanez a szótő szerepel a „szovjet” szóban). Hasonló szóképzéssel alakult ki a francia parler („beszélni”) szóból a később nemzetközivé vált parlament szó. Létrejötte megelőzte a Kijevi Rusz kialakulását (880 körül). Nem tisztázott, teljes mértékben szláv fejlemény-e, vagy valamilyen módon a varég ting hatását tükrözi. A vecse nagyobb hatalmat élvezett északon, ahol a hagyományai tovább éltek. A legkorábbi ismert vecsék az orosz krónikák alapján: a Dnyepernél fekvő Belgorodban 997-ben, a Novgorodi Köztársaságban 1016-ban, Kijevben 1068-ban. A vecsék megvitatták háború és béke ügyeit, törvényeket fogadtak el, uralkodókat választottak vagy száműztek. Kijevben a vecsét az előtt tartották. Novgorodban a vecse az állam legfelső törvényhozó hatósága volt 1478-ig, amikor III. Iván moszkvai nagyfejedelem (1462 - 1505) uralma alá vonta a várost. Novgorod „kisöccse”, Pszkov egészen 1510-ig megőrizte a vecsét, ekkor azonban a moszkvai III. Vaszilij (1505 - 1533) uralma alá került. Gallus Anonymus krónikája szerint az első lengyel uralkodót, a Piast-dinasztia alapítóját, Siemowitet a wiec nevű testület választotta meg. A wiec fejlődése vezetett 1182-ben az lengyel parlament, a szejm létrejöttéhez. (hu)
- A vecse (oroszul вече, lengyelül: wiec) a középkori szláv államok népgyűlése volt, amely a parlamenthez hasonlítható. A szó a *vēt szótóből ered, amelynek jelentése „tanács”, vagy „megbeszélés” (ugyanez a szótő szerepel a „szovjet” szóban). Hasonló szóképzéssel alakult ki a francia parler („beszélni”) szóból a később nemzetközivé vált parlament szó. Létrejötte megelőzte a Kijevi Rusz kialakulását (880 körül). Nem tisztázott, teljes mértékben szláv fejlemény-e, vagy valamilyen módon a varég ting hatását tükrözi. A vecse nagyobb hatalmat élvezett északon, ahol a hagyományai tovább éltek. A legkorábbi ismert vecsék az orosz krónikák alapján: a Dnyepernél fekvő Belgorodban 997-ben, a Novgorodi Köztársaságban 1016-ban, Kijevben 1068-ban. A vecsék megvitatták háború és béke ügyeit, törvényeket fogadtak el, uralkodókat választottak vagy száműztek. Kijevben a vecsét az előtt tartották. Novgorodban a vecse az állam legfelső törvényhozó hatósága volt 1478-ig, amikor III. Iván moszkvai nagyfejedelem (1462 - 1505) uralma alá vonta a várost. Novgorod „kisöccse”, Pszkov egészen 1510-ig megőrizte a vecsét, ekkor azonban a moszkvai III. Vaszilij (1505 - 1533) uralma alá került. Gallus Anonymus krónikája szerint az első lengyel uralkodót, a Piast-dinasztia alapítóját, Siemowitet a wiec nevű testület választotta meg. A wiec fejlődése vezetett 1182-ben az lengyel parlament, a szejm létrejöttéhez. (hu)
|
