| dbo:abstract
|
- A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát; amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Magát a kifejezést Donald Watson 1944-ben, Angliában használta először. Watson nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert az nem teszi érthetővé az indítékot, és csak a hús étrendből való kihagyásáról szól. Ugyan a legtöbb ember azt hiszi, hogy a veganizmus egy diéta, valójában ennél sokkal több. A veganizmus az, amikor semmilyen formáját nem támogatod az állathasználatnak, amelynek az eszményi végkifejlete az állatok "felszabadítása", azaz az állatok tárgyként kezelésének megszűnése. A veganizmus semmi egyébről, csak az állatokról szól. Ezt még pontosabban és érthetőbben leszűkítve az állatok élethez és szabadsághoz való jogairól. Egészen lecsupaszítva pedig a veganizmus nem más, mint egy állatfelszabadítási törekvés. Tehát alapvetően nincs étrendi, egészségügyi, sem környezetvédelmi veganizmus, mert a vegán mozgalom nem az egészségünk vagy környezetünk megóvásáról szól. Ugyanakkor megtévesztően szoros összefüggésben érezheted az utóbbiakkal, hisz például a növényi étrend (nem étrendi veganizmus) hozadéka lehet az egészség megőrzése, valamint a fenntarthatóság. De nem ezekről szól, tehát nem is lehetnek meghatározói a veganizmusnak. A közhiedelemben tévesen különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között aszerint, hogy milyen megfontolásból, motivációból dönt valaki a vegán életmód mellett (étrendi, etikai, környezetvédelmi stb.), de valójában a veganizmus egy állatjogi mozgalom, így csakis etikai veganizmus létezik. Ezeknél a tévesen meghatározott motivációk esetében mindegyiknél máshol van a hangsúly és esetenként vita lehet bizonyos élelmiszerek fogyasztásáról, vagy tárgyak használatáról. Ilyen például a méz, a bőr ruházat, vagy a szintetikus anyagok használata. Azonban a félreértések ellenére a veganizmus minden állati eredetű terméket és szórakozási lehetőséget igyekszik kizárni, a növényi étrendet követők életmódjába férhetnek csak bele ezek a termékek (méz, bőr, cirkusz stb.) Emellett a vallási és egészségügyi okból növényi étrendet követők számára vitás terület még az alkohol és a cigaretta kérdése. Vannak akik szerint ezek beleférnek, hiszen növényi eredetűek. Mások azt hiszik, hogy a növényi étrend egyik alap törekvése az egészséges élet, így semmilyen függőséget okozó szer nem fér bele. Azonban a veganizmusba ezek a szerek beleférnek, amíg azok nem állatok kizsákmányolásával készülnek és kerülnek forgalomba (állatkísérlet-mentes dohánytermék, állati eredetű összetevőt nem tartalmazó alkohol stb.) A veganizmus a Vegan Society alapító okirata szerint eredetileg nem kizárólag az állatokról szólt, hanem a filozófiáról, az egészségről és a környezetvédelemről is. A mai hivatalos definíció szerint azonban a veganizmus egy filozófiát és életmódot jelöl, amely igyekszik kizárni – amennyire csak lehetséges és megvalósítható – az állatok kizsákmányolásának és a velük szembeni kegyetlenségnek minden formáját. A Vegan Society hivatalos oldalán a definíció alatt hatalmas betűkkel hirdeti: "A veganizmus nem csak diéta", így étrendi, környezetvédelmi és vallási vegánok nem léteznek, egyedül állatjogi okból így élők. A vegán kifejezést , a brit (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben, „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel; a társaság a tojásfogyasztást is ellenezte. 1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentésre: „a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. 1960-ban H. létrehozta az , a veganizmust az ahimsza – azaz az élőlények elleni erőszak kerülése – dzsainista koncepciójához kötve. A brit Vegán Társaság hivatalos definíciója szerint: „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megvalósítható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.” A veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom. Sok országban gyarapodik a vegán éttermek száma, és bizonyos állóképességi sportágak – például a Vasember triatlon és az ultramaraton – egyes élversenyzői a veganizmus, köztük a nyersevő veganizmus szerint élnek.A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen, és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő.A vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost, magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag tartalma; és alacsonyabb a kalória, telített zsír, koleszterin, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav, D-vitamin és B12-vitamin tartalma.Mivel a növényi ételek általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-t, a kutatók egyetértenek abban, hogy a vegánoknak B12-vel dúsított ételeket szükséges enniük vagy naponta táplálékkiegészítőt szedniük. (hu)
- A veganizmus az állati eredetű termékek használatának mellőzése és az ehhez kapcsolódó filozófia, ami elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát; amely megnyilvánul a táplálkozás, a szórakozás, a ruházkodás és a higiéniai termékek választásában is. A veganizmus követőjét vegánnak nevezik. Magát a kifejezést Donald Watson 1944-ben, Angliában használta először. Watson nem volt elégedett a „vegetáriánus” szóval, mert az nem teszi érthetővé az indítékot, és csak a hús étrendből való kihagyásáról szól. Ugyan a legtöbb ember azt hiszi, hogy a veganizmus egy diéta, valójában ennél sokkal több. A veganizmus az, amikor semmilyen formáját nem támogatod az állathasználatnak, amelynek az eszményi végkifejlete az állatok "felszabadítása", azaz az állatok tárgyként kezelésének megszűnése. A veganizmus semmi egyébről, csak az állatokról szól. Ezt még pontosabban és érthetőbben leszűkítve az állatok élethez és szabadsághoz való jogairól. Egészen lecsupaszítva pedig a veganizmus nem más, mint egy állatfelszabadítási törekvés. Tehát alapvetően nincs étrendi, egészségügyi, sem környezetvédelmi veganizmus, mert a vegán mozgalom nem az egészségünk vagy környezetünk megóvásáról szól. Ugyanakkor megtévesztően szoros összefüggésben érezheted az utóbbiakkal, hisz például a növényi étrend (nem étrendi veganizmus) hozadéka lehet az egészség megőrzése, valamint a fenntarthatóság. De nem ezekről szól, tehát nem is lehetnek meghatározói a veganizmusnak. A közhiedelemben tévesen különbséget tesznek a vegánok és a veganizmus különböző típusai között aszerint, hogy milyen megfontolásból, motivációból dönt valaki a vegán életmód mellett (étrendi, etikai, környezetvédelmi stb.), de valójában a veganizmus egy állatjogi mozgalom, így csakis etikai veganizmus létezik. Ezeknél a tévesen meghatározott motivációk esetében mindegyiknél máshol van a hangsúly és esetenként vita lehet bizonyos élelmiszerek fogyasztásáról, vagy tárgyak használatáról. Ilyen például a méz, a bőr ruházat, vagy a szintetikus anyagok használata. Azonban a félreértések ellenére a veganizmus minden állati eredetű terméket és szórakozási lehetőséget igyekszik kizárni, a növényi étrendet követők életmódjába férhetnek csak bele ezek a termékek (méz, bőr, cirkusz stb.) Emellett a vallási és egészségügyi okból növényi étrendet követők számára vitás terület még az alkohol és a cigaretta kérdése. Vannak akik szerint ezek beleférnek, hiszen növényi eredetűek. Mások azt hiszik, hogy a növényi étrend egyik alap törekvése az egészséges élet, így semmilyen függőséget okozó szer nem fér bele. Azonban a veganizmusba ezek a szerek beleférnek, amíg azok nem állatok kizsákmányolásával készülnek és kerülnek forgalomba (állatkísérlet-mentes dohánytermék, állati eredetű összetevőt nem tartalmazó alkohol stb.) A veganizmus a Vegan Society alapító okirata szerint eredetileg nem kizárólag az állatokról szólt, hanem a filozófiáról, az egészségről és a környezetvédelemről is. A mai hivatalos definíció szerint azonban a veganizmus egy filozófiát és életmódot jelöl, amely igyekszik kizárni – amennyire csak lehetséges és megvalósítható – az állatok kizsákmányolásának és a velük szembeni kegyetlenségnek minden formáját. A Vegan Society hivatalos oldalán a definíció alatt hatalmas betűkkel hirdeti: "A veganizmus nem csak diéta", így étrendi, környezetvédelmi és vallási vegánok nem léteznek, egyedül állatjogi okból így élők. A vegán kifejezést , a brit (Vegan Society) társalapítója alkotta 1944-ben, „tejtermék nélküli vegetáriánus” jelentéssel; a társaság a tojásfogyasztást is ellenezte. 1951-ben a társaság a veganizmus definícióját kibővítette a következő jelentésre: „a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. 1960-ban H. létrehozta az , a veganizmust az ahimsza – azaz az élőlények elleni erőszak kerülése – dzsainista koncepciójához kötve. A brit Vegán Társaság hivatalos definíciója szerint: „A veganizmus egy olyan filozófiai és életmódbeli irányzat, amely arra törekszik – amennyire lehetséges és megvalósítható –, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának, kihasználásának minden formáját illetve a velük szemben elkövetett kegyetlenségeket étkezési, ruházkodási vagy más célokból, továbbá támogatja az állatok kihasználásától mentes életforma és alternatívák növekedését, népszerűsíti az emberekre, az állatokra és a környezetre gyakorolt pozitív hatásait. Étkezési szempontból pedig kizárja az összes részben vagy teljesen állati eredetű alapanyagot.” A veganizmus kicsi, de folyamatosan növekvő mozgalom. Sok országban gyarapodik a vegán éttermek száma, és bizonyos állóképességi sportágak – például a Vasember triatlon és az ultramaraton – egyes élversenyzői a veganizmus, köztük a nyersevő veganizmus szerint élnek.A helyesen megtervezett vegán étrendről kiderült, hogy védelmet nyújt sok degeneratív betegség, köztük a szívbetegség ellen, és az Amerikai Dietetikai Szövetség (ADA) és a Kanadai Dietetikusok (Dietitians of Canada) szerint az életciklus bármely szakaszában megfelelő.A vegán étrendnek általában magasabb az étrendi rost, magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag tartalma; és alacsonyabb a kalória, telített zsír, koleszterin, hosszú szénláncú omega-3 zsírsav, D-vitamin és B12-vitamin tartalma.Mivel a növényi ételek általában nem tartalmaznak jelentős mennyiségű B12-t, a kutatók egyetértenek abban, hogy a vegánoknak B12-vel dúsított ételeket szükséges enniük vagy naponta táplálékkiegészítőt szedniük. (hu)
|
