| dbo:abstract
|
- A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele. A természetben is előforduló elemeket mind egy, vagy két betűvel jelöljük; néhány mesterségesen előállított radioaktív elem vegyjele három karakterből épül fel, például Uub, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. A vegyjelek a periódusos rendszerből olvashatók ki. A ma használt vegyjeleket Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki. A vegyjelek az elemek általában görög, ill. latin eredetű nevéből képzettek: hélium: He (a görög "helios" = "nap" szóból).klór: Cl (a görög "chloros" = "halványzöld" szóból).arany: Au ( a latin "aurum" szóból).szén: C (a latin "carbo" = "állati szén" szóból)vas: Fe (a latin "ferrum" = "kard, vas" szóból).réz: Cu (a latin "cuprum" = "Cyprus" szóból).szilícium: Si (a latin "silicis" = "kovakő" szóból). A vegyjelek segítségével írjuk fel a kémiai anyagok képletét, pl. -az oxigén vegyjele: O, molekulaképlete: O2. Az oxigén gáz egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.-a hidrogén vegyjele: H, molekulaképlete: H2. A hidrogén gáz szintén egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.-a víz képlete: H2O. A víz egy összetett anyag, a vízmolekula két különböző kémiai elem atomjaiból épül fel. A képletek segítségével írjuk fel a kémiai egyenleteket, pl. 2H2 + O2 → 2H2O Bár a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, Kínában például saját rendszer alapján is jelölik őket. Egy vegyjel nem csupán az adott kémiai elemet jelölheti, hanem az adott elem egy atomját, valamint egy mólnyi mennyiségét [ NA (~ 6×1023) db atomját, illetve ennyi atom tömegét] is, pl. (hu)
- A vegyjel a kémiai elemek rövid kémiai jele. A természetben is előforduló elemeket mind egy, vagy két betűvel jelöljük; néhány mesterségesen előállított radioaktív elem vegyjele három karakterből épül fel, például Uub, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint. A vegyjelek a periódusos rendszerből olvashatók ki. A ma használt vegyjeleket Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztette ki. A vegyjelek az elemek általában görög, ill. latin eredetű nevéből képzettek: hélium: He (a görög "helios" = "nap" szóból).klór: Cl (a görög "chloros" = "halványzöld" szóból).arany: Au ( a latin "aurum" szóból).szén: C (a latin "carbo" = "állati szén" szóból)vas: Fe (a latin "ferrum" = "kard, vas" szóból).réz: Cu (a latin "cuprum" = "Cyprus" szóból).szilícium: Si (a latin "silicis" = "kovakő" szóból). A vegyjelek segítségével írjuk fel a kémiai anyagok képletét, pl. -az oxigén vegyjele: O, molekulaképlete: O2. Az oxigén gáz egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.-a hidrogén vegyjele: H, molekulaképlete: H2. A hidrogén gáz szintén egy elemi anyag, mert csak egyetlen atomfajta építi fel.-a víz képlete: H2O. A víz egy összetett anyag, a vízmolekula két különböző kémiai elem atomjaiból épül fel. A képletek segítségével írjuk fel a kémiai egyenleteket, pl. 2H2 + O2 → 2H2O Bár a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, Kínában például saját rendszer alapján is jelölik őket. Egy vegyjel nem csupán az adott kémiai elemet jelölheti, hanem az adott elem egy atomját, valamint egy mólnyi mennyiségét [ NA (~ 6×1023) db atomját, illetve ennyi atom tömegét] is, pl. (hu)
|
